Nedves a filament vagy rossz a beállítás? – így találd meg a valódi hibát

Stringel a PETG? Szárítsd ki. Pattog a nozzle? Szárítsd ki. Törik a PLA? Szárítsd ki. Ronda a felület? Természetesen: szárítsd ki. A filament szárítása lassan a 3D nyomtatás univerzális hibajavító parancsa lett. Csakhogy attól, hogy a nedvesség valóban rengeteg problémát okozhat, még nem minden rossz nyomat nedves filamentből készül.

És itt kezdődik a probléma.

Ha minden stringingre automatikusan szárítással válaszolunk, könnyen eltöltünk 8–10 órát valamivel, amihez a nedvességnek semmi köze.

Majd ugyanúgy stringel.

Csak most már szárazabban.

A Redditen is rendszeresen visszatér ez a vita. Van friss PETG-eset, ahol a filament 65 °C-on hat órás szárítása után a stringing gyakorlatilag eltűnt. Más felhasználó viszont szárított filamenttel, különböző retraction beállításokkal és több márkával is ugyanazzal a problémával küzdött.

Mindkettő teljesen hihető.

Mert:

a stringing tünet. Nem diagnózis.

A nedves filament valóban problémát okoz – csak nem kizárólag ő

A filamentek különböző mértékben képesek vizet felvenni a környezetből.

Különösen érzékeny lehet például:

• PA / Nylon;
• TPU;
• PVA és BVOH;
• egyes PC-k;
• PETG és egyes PET-alapú anyagok.

PLA is képes nedvességet felvenni, csak általában kevésbé problémás ebből a szempontból, mint például egy nylon. A Prusa útmutatója szerint nedves filamentnél romolhat a felület, megjelenhet stringing, buborékos extrudálás, blob és gyengébb rétegtapadás is.

Mi történik?

A filamentben lévő nedvesség bekerül a forró hotendbe.

A víz ott már nem szeretne víz maradni.

Gőzzé alakul.

Az olvadékban apró buborékok képződhetnek, az extrudálás pedig egyenetlenné válhat. A Bambu Lab is kifejezetten a nedvességet említi az egyenetlen extrudálás és több felületi hiba egyik okaként.

Ezért a nedvességet komolyan kell venni.

Csak nem vallásként.

Melyek a nedves filament legerősebb jelei?

Nem minden tünet ugyanolyan értékű.

Ha csak egy kis stringinget látsz, abból még nem jelenteném ki, hogy nedves a filament.

Ha viszont egyszerre több tipikus jel jelentkezik, már sokkal gyanúsabb.

1. Pattogó, sistergő hang a nozzle-nál

Ez az egyik legerősebb jel.

Extrudálsz, és hallod:

patt... pssz... patt...

Közben apró gőzbuborékok jelenhetnek meg az olvadékban.

Ez sokkal inkább utal nedvességre, mint önmagában néhány hajszálvékony string.

A gyártói útmutatók is a buborékos extrudálást és felületi problémákat sorolják a nedvesség tipikus tünetei közé.

2. Buborékos vagy lyukacsos extrudált szál

Ha levegőben extrudálsz néhány centiméter filamentet, egy egészséges anyagból általában viszonylag homogén szál érkezik.

Nedves filamentnél előfordulhat:

• buborékos felület;
• apró lyukak;
• változó átmérő;
• szakaszos extrudálás.

A Bambu PETG HF útmutatója például kifejezetten azért ír elő szárítást, hogy a nedvesség okozta buborékokat és lyukakat elkerüljék az extrudált vonalakban.

3. A felület egyszerre érdes és szabálytalan

Nem csak stringel.

Hanem:

• mikrolyukak jelennek meg;
• néhol felhabosodik;
• ingadozik a fényesség;
• apró dudorok keletkeznek.

Ez már jobban illik nedvességhez.

4. A filament szárítás után látványosan javul

Ez talán a legjobb házi diagnosztikai teszt.

Fogod ugyanazt:

• a filamentet;
• a profilt;
• a modellt;
• a gépet.

Csak egy dolgot változtatsz:

kiszárítod a filamentet.

Ha a stringing, pattogás és felületi hiba látványosan csökken, akkor már van bizonyítékod.

Nem fórumkommented.

Bizonyítékod.

A stringing önmagában nem bizonyítja, hogy nedves a filament

Ez az egyik legfontosabb része ennek a cikknek.

A stringinget okozhatja:

• nedves filament;
• túl magas nozzle-hőmérséklet;
• rossz retraction;
• túl lassú travel;
• rossz filamentprofil;
• túlzott oozing;
• a nozzle külsejére tapadt anyag.

A Prusa hivatalos stringing útmutatója például elsőként a túl magas nyomtatási hőmérsékletet és a hibás retraction beállítást emeli. Nedvességről külön filament-szárítási útmutatóban beszél.

Ez fontos.

Maga a gyártó sem mondja minden szálra azt, hogy „wet filament”.

Stringel a PETG – nedves vagy túl forró?

PETG-nél ez klasszikus dilemma.

A PETG eleve hajlamosabb lehet oozingra és stringingre, mint például egy jól beállított PLA. A Prusa PETG útmutatója szerint a stringing csökkenthető megfelelő retractionnel és alacsonyabb nozzle-hőmérséklettel.

Ha tehát a PETG:

• szépen extrudál;
• nem pattog;
• nincs buborék;
• a felülete homogén;
• csak rengeteg vékony szál keletkezik a travel mozgások között,

akkor én nem rögtön a szárítónál kezdenék.

Megnézném a nozzle-hőmérsékletet.

Ha például a gyártói tartomány tetején nyomtatsz, próbálnék fokozatosan lefelé menni.

A túl folyós PETG pontosan úgy tud stringelni, hogy közben tökéletesen száraz.

Hőtorony előbb, szárító később?

Nem feltétlenül.

Ha hallhatóan pattog, előbb szárítanám.

Ha viszont nincs nedvességre utaló más jel, a hőtorony nagyon jó diagnosztikai eszköz.

Ha 250 °C-on pókháló:

245 °C-on kevesebb.

240 °C-on szinte semmi.

akkor nem a szárító végezte a hibakeresést.

A hőmérséklet.

Mikor a retraction a hibás?

A retraction célja, hogy travel mozgás előtt csökkentse a nozzle-ban lévő nyomást és visszahúzza valamennyire a filamentet.

Ha kevés:

a nozzle tovább csöpöghet.

Ha túl sok:

más problémákat okozhat.

Például:

• levegőt húzhat az olvadási zónába;
• növelheti az eltömődés kockázatát;
• lassíthatja a nyomtatást;
• flexibilis anyagnál problémás adagolást okozhat.

A Prusa ezért külön kezeli a retractiont mint a stringing egyik elsődleges beállítását.

Van azonban egy klasszikus hiba:

stringel.

Retraction 0,8 mm.

Felteszed 1,5-re.

Még stringel.

Felteszed 3 mm-re.

Még mindig.

Majd 5 mm.

Most már stringel és néha alulextrudál is.

A több retraction nem univerzális stringing-gyógyszer.

Direct drive és Bowden: ugyanaz a szám nem ugyanazt jelenti

Egy közvetlen extruderes gépen a filamentút rövid.

Bowden rendszernél hosszú és rugalmas.

Ezért a szükséges retraction distance géptípustól függ.

Ne másolj át vakon egy Ender 3 Bowden-profilból több milliméteres retractiont egy modern direct-drive CoreXY gépre.

Attól, hogy Redditen valakinek működik, még a te extrudered nem lett ugyanaz.

Lehet, hogy nem a retraction rossz, hanem a Pressure Advance

Modern gépeknél a nyomáskompenzáció – Pressure Advance, Linear Advance vagy Bambu terminológiában Flow Dynamics – egyre fontosabb.

A rendszer azt próbálja kompenzálni, hogy az extruder nyomásváltozása nem azonnal jelenik meg a nozzle végén.

A Bambu K értéke például kifejezetten printer + filament kombinációhoz tartozó érték.

Ha rossz K értéket használsz, megjelenhet:

• saroknál túlextrudálás;
• hiányos indulás;
• blob;
• egyenetlen vonalvastagság;
• nyomáskezelési probléma.

Ezek közül több könnyen összekeverhető nedvességgel vagy flow-hibával.

Különösen akkor, ha csak a kész tárgyat nézed.

A rossz K érték nem feltétlenül klasszikus „pókhálós” stringinget okoz

Ez fontos különbség.

Ha két torony között hajszálvékony szálak húzódnak:

inkább hőmérséklet, oozing, nedvesség vagy retraction felé néznék.

Ha viszont:

• a vonalindításoknál;
• sarkoknál;
• gyorsításoknál;
• lassításoknál

jelennek meg furcsa dudorok és hiányok:

a Pressure Advance sokkal érdekesebb jelölt.

Nem minden felesleges műanyag stringing.

Mikor túl nagy a flow?

A flow hibánál két külön dolgot is érdemes szétválasztani.

Van:

flow ratio / extrusion multiplier.

És van:

maximális volumetrikus sebesség.

Nem ugyanaz.

Túl magas flow ratio

Ilyenkor egyszerűen túl sok anyagot parancsolsz a gépnek.

Megjelenhet:

• túl vastag fal;
• kidudorodó top surface;
• felgyűlő anyag;
• csúnya sarkok;
• nozzle-ra tapadó PETG.

A Bambu Studio Flow Rate Calibration például éppen a filamenthez tartozó flow ratio finomhangolására szolgál.

Túl magas volumetrikus flow

Ez pont az ellenkező jellegű problémát okozhatja.

A hotend nem képes időegység alatt megfelelően megolvasztani az átküldött filamentmennyiséget.

Ekkor jöhet:

• alulextrudálás;
• mattabb felület;
• gyenge rétegtapadás;
• egyenetlen extrudálás.

És megint:

valaki meglátja a rossz felületet.

A válasz:

„nedves.”

Pedig lehet, hogy egyszerűen túl gyorsan próbálod átnyomni az anyagot a hotenden.

A filamentprofil sokkal több, mint nozzle-hőmérséklet

Egy filamentprofilban benne lehet:

• nozzle temperature;
• bed temperature;
• flow ratio;
• max volumetric speed;
• Pressure Advance / K;
• hűtés;
• retraction;
• anyagváltási paraméterek.

Ezért amikor egy ismeretlen filamenthez egyszerűen kiválasztod:

Generic PETG

és működik...

az jó kezdet.

Nem bizonyíték arra, hogy optimális.

Két külön PETG receptúra nagyon eltérően viselkedhet. A Polymaker például külön kiemeli, hogy a „PETG” név különböző gyantareceptúrákat takarhat, és a nedvességfelvétel is formulációfüggő lehet.

Filament szárítás után is stringel – akkor biztosan nem nedves?

Nem feltétlenül.

Három kérdés:

1. Tényleg elérte a szárító a kijelzett hőmérsékletet?

Az olcsó szárítók kijelzett és tényleges belső hőmérséklete eltérhet.

Ha 65 °C van kiírva, de a tekercs környezetében valójában 48 °C van, teljesen más szárítás történt.

2. Volt megfelelő légcsere?

A vizet nem elég kiűzni a filamentből.

A nedves levegőnek el is kell jutnia onnan.

Egy teljesen zárt, párával telítődő meleg doboz kevésbé hatékony, mint kontrollált hővel és légmozgással működő szárítás.

3. Mennyi ideig és milyen anyagot szárítottál?

A gyártói ajánlások nagyon eltérőek.

A Bambu például anyagtípustól függően eltérő hőmérsékletet és időt ad meg, míg egyes magas teljesítményű filamentek 80–120 °C körüli szárítást is igényelhetnek.

A „szárítottam hat órát” önmagában nem információ.

Mit?

Hány fokon?

Milyen szárítóban?

Új, vákuumcsomagolt filament = száraz filament?

Nem feltétlenül.

De az ellenkező véglet sem igaz:

nem minden új tekercs nedves.

Ez az internet egyik kedvenc hamis kettőssége.

A vákuumcsomagolás azt mondja meg, hogy a csomagban kevés levegő van.

Azt nem mondja meg, milyen nedvességtartalommal került bele a filament.

Ha a gyártás során megfelelően kiszárították, majd gyorsan és jól lezárták:

lehet teljesen száraz.

Ha nem:

a vákuum nem utazik vissza az időben, hogy kiszárítsa.

A Polymaker is különválasztja az anyag higroszkóposságát és a csomagoláskori tényleges nedvességtartalmat: egy nedvességre érzékeny anyag is érkezhet szárazon, és egy kevésbé érzékeny filament is lehet rosszul előkészítve.

Vagyis:

„most bontottam ki” nem mérési eredmény.

A tasak szilikagél sem bizonyíték

A kis tasak fő feladata az, hogy segítsen szárazon tartani a csomag belsejét.

Nem az, hogy egy eleve nedves egykilós tekercsből órák alatt kiszívja a vizet.

Ugyanezért a dry box sem filament-szárító.

A Prusa saját drybox dokumentációja is külön kiemeli: a drybox a már száraz filament nedvességfelvételét lassítja; ha az anyag nedves, előtte aktívan ki kell szárítani.

Tárolni és szárítani két külön feladat.

PLA törik a tekercsen – biztosan nedves?

A rideggé váló filament lehet nedvességgel kapcsolatos probléma, és gyártói hibakeresők is említik a nedvességet a törékeny filament egyik lehetséges okaként.

De itt különösen nem diagnosztizálnék egyetlen tünetből.

Figyelném:

• csak az AMS/PTFE ívében törik-e;
• szobahőmérsékleten kézzel is könnyen pattan-e;
• csak egy rövid külső szakasz rideg-e;
• régi-e a filament;
• érte-e magas hőmérséklet;
• szárítás után javul-e vagy romlik.

A mechanikailag rideg filament és a nyomtatás közben nedvességtől buborékos filament nem pontosan ugyanaz a diagnózis.

És akkor lehet túlszárítani a filamentet?

Igen, de ezt érdemes pontosan megfogalmazni.

Nem úgy képzelném el, hogy a filamentnek van egy mágikus nedvességminimuma, és ha még két órát szárítod, „túl száraz” lesz.

A valódi kockázat inkább:

• túl magas hőmérséklet;
• túl hosszú hőterhelés;
• az alapanyag termikus öregedése;
• adalékanyagok változása;
• a tekercs deformációja.

Vagyis a problémát nem maga a „szárazság” okozza feltétlenül.

A hőkezelés okozhatja.

A 65 °C-on 10 órát szárított PETG érdekes esete

Egy friss Reddit-posztban a felhasználó Creality PETG-t nyomtatott közvetlenül bontás után. A filament alapvetően jól működött, de kissé stringelt.

Ezután:

65 °C-on 10 órán keresztül szárította egy ételszárítóban.

Utána azt tapasztalta, hogy a filament ridegebbé vált.

Ez jó vitaindító.

De rossz lenne ebből kijelenteni:

„PETG-t nem szabad 65 °C-on tíz órán át szárítani.”

Más gyártók ugyanis PETG-re hasonló nagyságrendű szárítási beállítást is előírnak; a Bambu PETG HF esetében például 65 °C / 8 óra szerepel blast drying oven használatakor.

Mi hiányzik tehát a Reddit-történetből?

• Mennyi volt a tényleges hőmérséklet?
• Kalibrált volt az ételszárító?
• Milyen pontos PETG-receptúráról beszélünk?
• Milyen hőmérsékletet javasol hozzá a Creality?
• A teljes tekercs rideg lett vagy csak a külső szakasz?
• Valóban a szárítás okozta?

Egyetlen Reddit-posztból anyagtudományi szabályt gyártani körülbelül ugyanaz, mint egyetlen Benchyből kijelenteni, hogy tökéletes a filamentprofil.

Ne univerzális szárítási táblázatot kövess vakon

A különböző gyártók azonos anyagtípusra is eltérő értékeket adhatnak meg.

Például PETG esetében találkozhatsz:

• 55 °C körüli;
• 60 °C körüli;
• 65 °C körüli

ajánlással is, receptúrától és szárítási módszertől függően. A Bambu és a Prusa saját útmutatói között is vannak eltérések.

Ezért a helyes sorrend:

1. az adott filament gyártójának ajánlása;
2. a saját szárítód valós hőmérséklete;
3. csak utána az internetes általános táblázat.

Stringing szárítás után – mit nézz meg következőnek?

Ha a filamentet megfelelően kiszárítottad, és továbbra is stringel, én ezt a sorrendet követném.

1. Nozzle-hőmérséklet

Nyomtass hőtornyot.

Ne érzésből állíts.

Ha alacsonyabb hőmérsékleten csökken a stringing anélkül, hogy romlana a rétegtapadás:

megtaláltál legalább egy okot.

2. Retraction

Retraction tower.

Kis lépések.

Ne egyszerre több milliméter.

Direct-drive gépen különösen ne másolj vakon régi Bowden-beállítást.

3. Travel viselkedés

Nézd meg:

• travel speed;
• avoid crossing walls;
• retraction when crossing perimeters;
• wipe beállítások.

Minél tovább lóg az olvadt nozzle üres tér fölött, annál több lehetőséget adsz neki a csöpögésre.

4. Flow ratio

Túl sok anyagot extrudálsz?

A nozzle külsején gyűlik a PETG?

A top surface túltöltött?

Kalibráld.

5. Pressure Advance / K

Ha főleg sarkoknál, vonalindításnál és gyorsításoknál jelentkeznek hibák, ellenőrizd.

6. A nozzle tisztasága

A Prusa külön megemlíti, hogy PETG és más tapadós filament maradványa a nozzle külső felületén maga is létrehozhat szálakat, amikor hozzáér a kész tárgyhoz.

Vagyis lehet, hogy nem is a nozzle belsejéből jön az a szál.

A külsejéről húzod végig.

Pattog a nozzle – nedvesség vagy túl magas hőmérséklet?

A pattogás erős nedvességgyanú.

De érdemes megfigyelni.

Ha:

• extrudálás közben rendszeresen hallható;
• közben buborék jelenik meg;
• az extrudált szál felülete lyukacsos,

akkor nagyon erős a nedvesség gyanúja.

Ha azonban csak alkalomszerű hangot hallasz, de nincs más tünet:

ne diagnosztizálj egy hang alapján.

Ronda a felület – ebből még semmit nem tudunk

„Ronda a felület” körülbelül olyan hibaleírás, mint az autószerelőnek azt mondani:

„furcsán megy.”

Milyen ronda?

Buborékos?

Érdes?

Hullámos?

Túlextrudált?

Hiányos?

Minden rétegben?

Csak gyors részeken?

Csak saroknál?

Csak seam mellett?

Más tünet → más diagnózis.

Gyors hibakereső: nedvesség vagy beállítás?

Én ilyen sorrendben keresném a hibát

Ha előttem lenne egy ismeretlen PETG, ami stringel, nem kezdenék húsz paramétert egyszerre állítani.

1. Figyelném az extrudálást

Pattog?

Buborékos?

Szabálytalan?

Ha igen:

szárítás.

2. Ha nincs egyértelmű nedvességtünet, nyomtatnék hőtornyot

Megkeresném azt a hőmérsékletet, ahol:

• jó a rétegtapadás;
• jó a felület;
• de minimális az oozing.

3. Utána retraction tower

Nem előtte.

Mert ha túl magas hőmérséklet mellett kalibrálod a retractiont, könnyen egy másik hibát próbálsz kompenzálni.

4. Flow calibration

Ne a stringingből próbáld megállapítani a flow-t.

Arra külön teszt van.

5. Pressure Advance / K

Ha a gép használ ilyet, filamentenként ellenőrizném.

A Bambu is filament–printer kombinációhoz köti a K értéket.

6. Max volumetric speed

Ha lassan szép, gyorsan ronda:

ez nagyon fontos nyom.

Ne a szárítót hibáztasd, ha 10 mm³/s-on tökéletes, 25 mm³/s-on pedig összeomlik.

Az anyag nem lett nedvesebb attól, hogy gyorsabban nyomtattad.

Egyetlen változót módosíts egyszerre

Ez borzasztóan unalmas tanács.

Ezért működik.

Ne csináld ezt:

• -10 °C nozzle;
• +1 mm retraction;
• -20% flow;
• új K érték;
• fele travel speed;
• közben filament szárítás.

Majd elkészül a szép teszt.

Remek.

Fogalmad sincs, mitől lett szép.

Ha három hónap múlva újra előjön a hiba, kezdheted elölről.

A jó filamentprofil valójában hibakeresési referencia

Ezért értékes egy már bevált profil.

Ha ugyanazzal:

• a géppel;
• a filamenttel;
• a nozzle-lal;
• a profillal

korábban hibátlanul nyomtattál, majd két hónappal később hirtelen pattog és stringel:

akkor a nedvesség sokkal erősebb jelölt.

Ha viszont most vetted az ismeretlen filamentet, rátöltöttél egy random Generic PETG profilt, és stringel:

még semmit nem tudsz.

Nincs kontrollmintád.

A filament gyártója és receptúrája is számít

Ugyanaz a „PETG” felirat nem jelent azonos anyagot.

Lehet:

• normál PETG;
• High Speed PETG;
• PETG HF;
• matt PETG;
• átlátszó PETG;
• adalékolt PETG.

Ezeknek lehet:

• más viszkozitása;
• más hőmérsékletigénye;
• más maximális flow-ja;
• más nedvességérzékenysége.

A Polymaker 2026-os PETG-anyagaiban például külön hangsúlyozza, hogy a modern PETG formulációk nedvességviselkedése is eltérhet a régebbi vagy más gyártói receptektől.

Vagyis:

„a PETG ilyen” ritkán jó műszaki magyarázat.

Mely anyagoknál venném különösen komolyan a szárítást?

PA / Nylon

Itt nem sokat vitatkoznék.

A Prusa például kifejezetten szárítást javasol nyomtatás előtt, mert nedvesen buborékos és egyenetlen rétegek alakulhatnak ki.

Nylonnál a szárító gyakorlatilag a nyomtatási rendszer része.

TPU

A TPU szintén erősen nedvességérzékeny lehet, és stringingnél a Prusa is a szárítást javasolja az egyik első ellenőrzésként.

PETG

Érdemes figyelni rá, különösen hosszú nyitott tárolás után.

De:

PETG stringing ≠ automatikusan nedves PETG.

Ez maradjon meg.

PLA

PLA-nál is lehet nedvességprobléma, de normál körülmények között kevésbé ez lenne az első gyanúsítottam minden apró stringnél.

A Prusa is azt írja, hogy PA, PVA és TPU gyakrabban igényel szárítást, mint a PLA.

Szárítás után hogyan tárold?

Ha már eltöltöttél hat-nyolc órát a szárítással, ne tedd vissza ugyanarra a nyitott polcra, ahol előtte hónapokig állt.

Használhatsz:

• zárt dry boxot;
• vákuumtasakot;
• légmentes tárolót;
• szilikagélt.

A Bambu adatai szerint még száraz környezetben is anyagfüggő, hogy egy filament mennyi ideig marad megfelelően száraz, normál beltéri páratartalomnál pedig ez jelentősen rövidülhet.

Különösen érzékeny anyagnál pedig akár közvetlenül dry boxból érdemes nyomtatni.

A hygrometer sem mondja meg, hogy száraz-e a filament

Ez is fontos.

A doboz kijelzője mutat:

15% RH.

Remek.

Ez a levegő relatív páratartalma.

Nem a filament belső nedvességtartalma.

Egy nedves tekercset betehetsz száraz levegőbe.

Attól nem lesz azonnal száraz.

Ezért a hygrometer inkább a tárolási környezetet mutatja.

Nem laboratóriumi filamentnedvesség-mérő.

Ne szárítsd a hibát – diagnosztizáld

Ha egyetlen dolgot kellene ebből a cikkből megjegyezni, ez lenne.

A szárítás olcsó, egyszerű és sokszor tényleg működik.

Ezért szeretjük első válaszként.

De ettől még nem diagnózis.

Ha minden hibára automatikusan szárítással válaszolsz, könnyen:

• elfeded a rossz hőmérsékletet;
• túlkompenzálod a retractiont;
• nem veszed észre a rossz K értéket;
• túl magas max volumetric flow-val nyomtatsz;
• vagy hónapokig használsz rossz filamentprofilt.

A 10 perces diagnózis

Ha gyorsan kellene eldöntenem, hogy nedves-e a filament, ezt csinálnám:

1. Extrudálnék kézzel 100–150 mm filamentet. Pattog? Buborékos?
2. Megnézném a felületet. Lyukacsos, habos, változó átmérőjű?
3. Nyomtatnék egy ismert tesztet a bevált profilommal.
4. Ha gyanús, kiszárítanám az anyagot a gyártó előírása szerint.
5. Ugyanazt a tesztet ugyanazzal a profillal újranyomtatnám.

Ha sokkal jobb:

nedvesség volt legalább az egyik probléma.

Ha ugyanolyan:

ideje békén hagyni a szárítót, és elővenni a slicert.

Összefoglalva: nedves a filament vagy rossz a beállítás?

Nedvességre gyanakodnék, ha:

• pattog vagy sistereg az extrudálás;
• buborékok jelennek meg;
• lyukacsos, szabálytalan az extrudált szál;
• egyszerre romlik a felület, stringing és rétegtapadás;
• szárítás után ugyanazzal a profillal látványosan javul.

Beállításra gyanakodnék, ha:

• csak stringing van;
• a hiba erősen függ a nozzle-hőmérséklettől;
• retraction változtatására jelentősen változik;
• csak nagy sebességnél jelentkezik;
• főleg sarkoknál és vonalindításoknál rossz;
• másik, bevált filamenttel ugyanezt csinálja a profil.

És van egy harmadik lehetőség:

mindkettő.

Lehet nedves a filament és közben rossz a hőmérséklet.

Lehet száraz a PETG és rossz a retraction.

Lehet jó a retraction és hibás a K érték.

Lehet tökéletes minden kalibráció, csak a hotend 25 mm³/s helyett valójában 16-ot képes stabilan megolvasztani.

Ezért a 3D nyomtatási hibakeresésben a legrosszabb kérdés:

„Mi okozza ezt?”

A jobb kérdés:

„Melyik lehetséges okot tudom egyetlen kontrollált teszttel kizárni?”

Mert a „szárítsd ki” néha tényleg a helyes válasz.

Csak akkor ér valamit, ha utána azt is tudod:

miért lett jobb.