Ez elsőre furcsán hangozhat, hiszen a filament kemény műanyagnak tűnik, amit egyszerűen csak felteszünk a nyomtatóra, és használunk. A valóságban azonban sok 3D nyomtatási alapanyag képes nedvességet felvenni a levegőből. Ez a nedvesség nyomtatás közben gőzzé alakul, buborékokat képezhet az olvadékban, és látványosan ronthatja a nyomat minőségét.
Ebben a cikkben összeszedjük, mely filamenteket érdemes szárítani, milyen módszerekkel lehet ezt hatékonyan megtenni, és hogyan érdemes tárolni az anyagokat, hogy a nyomtatás stabilabb, szebb és kiszámíthatóbb legyen.
Mi történik, ha nedves filamenttel nyomtatsz?
A nedves filament nem mindig látszik a tekercsen. Lehet, hogy ránézésre teljesen ép, tiszta és újszerű, mégis komoly problémákat okoz nyomtatás közben. A legtöbb esetben nem azonnal gondolunk a nedvességre, hanem elkezdjük állítgatni a retrakciót, a hőmérsékletet, az áramlást vagy a hűtést. Pedig ha az anyag vizet vett fel, ezek a beállítások csak részben segítenek.
A nedves filament tipikus jelei:
- pattogó, sercegő hang nyomtatás közben,
- erős szálazás, pókhálósodás,
- buborékos vagy érdes felület,
- mattabb, csúnyább nyomatkép,
- gyengébb rétegtapadás,
- pontatlanabb méretek,
- egyenetlen anyagfolyás,
- gyakoribb dugulás vagy nozzle körüli anyagfelhalmozódás.
Különösen PETG, TPU, nylon, PC és vízoldható támaszanyagok esetén lehet nagyon látványos a különbség száraz és nedves állapot között. Egy jól megszárított filamenttel sokszor ugyanaz a beállítás hirtelen sokkal szebb eredményt ad.
Nem minden filament egyformán érzékeny
Fontos megérteni, hogy nem minden anyag viselkedik ugyanúgy. A PLA például általában sokkal megbocsátóbb, míg a nylon vagy a PVA kifejezetten kényes. Ezért nem is lehet egyetlen univerzális szabályt mondani arra, hogy minden filamentet ugyanúgy kell szárítani.
A legegyszerűbb megközelítés az, hogy az anyagokat három csoportra bontjuk:
- kevésbé érzékeny anyagok: PLA, egyes PLA alapú speciális filamentek,
- közepesen érzékeny anyagok: PETG, ABS, ASA, egyes kompozit filamentek,
- nagyon érzékeny anyagok: TPU, PA/Nylon, PC, PVA, BVOH, PA-CF, PA-GF.
Ez nem azt jelenti, hogy a PLA-t soha nem kell szárítani, vagy hogy a PETG mindig használhatatlan nedvesen. Inkább azt jelenti, hogy bizonyos anyagoknál sokkal hamarabb jelentkeznek a nedvességből eredő problémák.
PLA filament szárítása
A PLA az egyik legnépszerűbb 3D nyomtatási alapanyag, részben azért, mert könnyen nyomtatható és kevésbé kényes. Ennek ellenére hosszabb nyitott tárolás után a PLA is képes nedvességet felvenni. Ez főleg akkor válik látványossá, ha a nyomat elkezd szálazni, a felület romlik, vagy a korábban jól működő beállításokkal hirtelen gyengébb eredményt kapsz.
PLA esetén a szárítást óvatosan kell végezni, mert az anyag viszonylag alacsony hőmérsékleten lágyulhat. Ha túl magas hőfokon szárítod, a filament eldeformálódhat, az orsó meghajolhat, vagy a szál menetei összetapadhatnak.
Ajánlott PLA szárítás:
- hőmérséklet: 45–55 °C,
- időtartam: 4–8 óra,
- mikor érdemes: ha szálaz, pattog, vagy régóta nyitva volt.
A PLA-t általában nem kell minden nyomtatás előtt szárítani, de ha egy tekercs hetekig-hónapokig nyitva állt, mindenképpen érdemes vele számolni.
PETG filament szárítása
A PETG már sokkal érzékenyebb a nedvességre, mint a PLA. Sokan tapasztalják, hogy PETG-vel nehéz megszüntetni a szálazást, a nyomat túl fényes, ragacsos, vagy a nozzle körül folyamatosan gyűlik az anyag. Ezek mögött gyakran nem csak beállítási probléma áll, hanem az, hogy a filament nedvességet vett fel.
A PETG nedvesen hajlamos pattogni, buborékosodni és szálazni. Ha szárítás után ugyanazzal a profillal szebb lesz a nyomat, akkor szinte biztos, hogy korábban a nedvesség volt az egyik fő gond.
Ajánlott PETG szárítás:
- hőmérséklet: 55–65 °C,
- időtartam: 6–8 óra,
- mikor érdemes: hosszabb nyomtatás előtt, bontott tekercsnél, erős szálazás esetén.
PETG esetén már kifejezetten ajánlott a zárt tárolás. Ha a tekercs folyamatosan a nyomtató mellett áll nyitottan, párásabb környezetben néhány nap vagy hét alatt is romolhat a nyomtatási minőség.
TPU filament szárítása
A TPU, vagyis a rugalmas filament, kifejezetten hajlamos nedvességet felvenni. Mivel eleve nehezebben kezelhető anyag, a nedvesség tovább rontja a nyomtathatóságát. Nedves TPU-val gyakori a szálazás, a buborékos felület és az egyenetlen anyagáramlás.
Rugalmas anyagnál különösen fontos, hogy minél stabilabb körülmények között dolgozzunk. Ha a TPU nedves, sokszor hiába állítjuk a retrakciót vagy a sebességet, a nyomat továbbra sem lesz szép.
Ajánlott TPU szárítás:
- hőmérséklet: 50–60 °C,
- időtartam: 4–8 óra,
- mikor érdemes: szinte minden komolyabb nyomtatás előtt.
TPU esetén nagyon jó megoldás, ha a filamentet nem csak szárítod, hanem nyomtatás közben is szárazdobozból adagolod. Így hosszabb nyomatoknál sem tud újra nedvességet felvenni.
ABS és ASA filament szárítása
Az ABS és az ASA nem annyira nedvszívó, mint a nylon vagy a TPU, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen érzéketlenek lennének. Hosszabb tárolás után ezeknél az anyagoknál is romolhat a felület, gyengülhet a rétegtapadás, vagy instabilabbá válhat a nyomtatás.
Az ASA-t gyakran kültéri, UV-álló alkatrészekhez használják, ezért különösen fontos, hogy a nyomat erős és megbízható legyen. Ha funkcionális tárgyat, burkolatot vagy kültéri alkatrészt nyomtatsz, érdemes az anyagot előtte megszárítani.
Ajánlott ABS szárítás:
- hőmérséklet: 65–80 °C,
- időtartam: 4–6 óra.
Ajánlott ASA szárítás:
- hőmérséklet: 70–80 °C,
- időtartam: 4–6 óra.
ABS és ASA esetén a zárt tárolás mellett a nyomtatási környezet is fontos. Ezek az anyagok a huzatra és a hőingadozásra is érzékenyek, ezért zárt nyomtatótérben általában sokkal jobb eredményt adnak.
PA / Nylon filament szárítása
A nylon az egyik legkényesebb filament a nedvesség szempontjából. Ha van anyag, amelynél nem érdemes megspórolni a szárítást, akkor az a PA/Nylon. Ez az anyag akár viszonylag rövid idő alatt is annyi nedvességet vehet fel, hogy a nyomtatási minőség látványosan romlik.
Nedves nylon esetén gyakori a pattogás, a buborékos felület, a gyenge rétegtapadás és a pontatlan nyomat. Mivel a nylont sokszor funkcionális alkatrészekhez választjuk, a gyenge szerkezeti minőség különösen nagy probléma lehet.
Ajánlott PA / Nylon szárítás:
- hőmérséklet: 70–90 °C,
- időtartam: 8–12 óra,
- mikor érdemes: gyakorlatilag minden használat előtt.
Nylon esetén a legjobb megoldás, ha a filamentet szárítás után azonnal zárt dobozba teszed, és lehetőség szerint abból is nyomtatsz. Ha a tekercs egész nap nyitva van a levegőn, a korábbi szárítás hatása fokozatosan elveszik.
PC filament szárítása
A PC, vagyis polikarbonát erős, hőálló, műszaki jellegű anyag. Pont emiatt általában nem dísztárgyakhoz, hanem komolyabb, terhelhető alkatrészekhez használjuk. A nedvesség viszont itt is sokat ronthat a nyomat minőségén és szilárdságán.
PC esetén nem érdemes találgatni. Ha a tekercs nem frissen szárított és nem zárt tárolásból érkezik, nyomtatás előtt mindenképpen célszerű megszárítani.
Ajánlott PC szárítás:
- hőmérséklet: 80–100 °C,
- időtartam: 6–12 óra,
- mikor érdemes: minden fontosabb nyomtatás előtt.
PC-hez olyan szárítót érdemes használni, amely valóban stabilan tud magasabb hőmérsékletet. Sok olcsó filament szárító nem alkalmas erre, mert egyszerűen nem megy elég magas hőfokra.
PVA és BVOH támaszanyagok szárítása
A PVA és a BVOH vízoldható támaszanyagok, amelyeket többanyagú nyomtatásnál használunk. Ezek rendkívül érzékenyek a nedvességre, ami nem meglepő, hiszen éppen az a feladatuk, hogy vízben oldódjanak.
Ezeket az anyagokat nem érdemes nyitott polcon tárolni. Ha nedvességet vesznek fel, nehezebben adagolhatók, romlik a nyomtatási minőség, és akár a rendszer eltömődéséhez is hozzájárulhatnak.
Ajánlott PVA / BVOH szárítás:
- hőmérséklet: 45–60 °C,
- időtartam: 4–8 óra,
- mikor érdemes: minden használat előtt, illetve hosszabb nyomtatás előtt különösen.
PVA és BVOH esetén a tárolás legalább olyan fontos, mint maga a szárítás. Használat után azonnal vissza kell zárni őket légmentes tasakba vagy szárazdobozba.
Kompozit filamentek: CF, GF, fa, fém, márvány
A kompozit filamenteknél mindig az alapanyag a döntő. Egy PLA-CF másképp viselkedik, mint egy PA-CF, hiába tartalmaz mindkettő szénszálat. A töltőanyag miatt ezek a filamentek gyakran drágábbak, kopásálló fúvókát igényelnek, és érzékenyebbek lehetnek a nyomtatási körülményekre.
Általános irányértékek:
- PLA-CF: 45–55 °C, 4–8 óra,
- PETG-CF: 55–65 °C, 6–8 óra,
- PA-CF / PA-GF: 70–90 °C, 8–12 óra,
- PC-CF: 80–100 °C, 6–12 óra.
A fa-, fém-, márvány- vagy kőhatású filamenteknél szintén az alapanyagból kell kiindulni. Ha például PLA alapú fa filamentről van szó, akkor a PLA-hoz hasonló szárítási tartományban érdemes gondolkodni. Ha PETG vagy nylon alapú kompozitról beszélünk, akkor már komolyabban kell venni a szárítást.
Anyagonkénti gyors áttekintő táblázat
| Anyag | Szárítás szükségessége | Ajánlott szárítás | Tárolási javaslat |
|---|---|---|---|
| PLA | Ritkán / közepesen | 45–55 °C, 4–8 óra | Zárt tasak vagy doboz szilikagéllel |
| PETG | Ajánlott | 55–65 °C, 6–8 óra | Zárt doboz, száraz tárolás |
| TPU | Erősen ajánlott | 50–60 °C, 4–8 óra | Szárazdobozból nyomtatás javasolt |
| ABS | Ajánlott | 65–80 °C, 4–6 óra | Zárt doboz szilikagéllel |
| ASA | Ajánlott | 70–80 °C, 4–6 óra | Zárt doboz, stabil környezet |
| PA / Nylon | Kötelező | 70–90 °C, 8–12 óra | Szárazdobozból nyomtatás erősen ajánlott |
| PC | Erősen ajánlott | 80–100 °C, 6–12 óra | Légmentes tárolás, aktív szárítás |
| PVA / BVOH | Kötelező | 45–60 °C, 4–8 óra | Azonnal visszazárni használat után |
| PA-CF / PA-GF | Kötelező | 70–90 °C, 8–12 óra | Szárazdobozból nyomtatás javasolt |
Mivel lehet hatékonyan filamentet szárítani?
A filament szárítására többféle megoldás létezik. Van olcsóbb, egyszerűbb, barkácsolós megoldás, és van kifejezetten erre a célra készült filament szárító is. A legjobb választás attól függ, milyen anyagokat használsz, milyen gyakran nyomtatsz, és mennyi tekercset szeretnél egyszerre kezelni.
1. Dedikált filament szárító
A legkényelmesebb megoldás egy kifejezetten filamentekhez készült szárító. Ezeket úgy alakították ki, hogy a tekercs beleférjen, a hőmérséklet szabályozható legyen, és sok modellből akár nyomtatás közben is lehet adagolni az anyagot.
Ez különösen akkor hasznos, ha rendszeresen nyomtatsz PETG-vel, TPU-val, ASA-val, ABS-szel vagy nylonnal. Egy jó filament szárítóval kevesebb a találgatás, és sokkal kiszámíthatóbb lesz az anyag állapota.
Előnyei:
- kényelmes használat,
- tekercsre optimalizált kialakítás,
- szabályozható hőmérséklet,
- sok típusból közvetlenül lehet nyomtatni,
- biztonságosabb, mint a háztartási sütő.
Hátrányai:
- az olcsóbb modellek légkeringetése gyenge lehet,
- nem minden szárító alkalmas nylonhoz vagy PC-hez,
- az egytekercses modellek lassabbak, ha sok anyagot használsz.
2. Élelmiszer-aszaló
Az élelmiszer-aszaló meglepően jó megoldás lehet filament szárításra. Eredetileg is arra készült, hogy meleg levegőt keringessen hosszabb időn keresztül, ezért sok esetben stabilabb és hatékonyabb lehet, mint egy olcsó filament szárító.
A legtöbb esetben némi átalakításra szükség van, hogy a filament tekercsek kényelmesen beférjenek. Ha azonban több tekercset szeretnél egyszerre szárítani, az aszaló nagyon jó ár-érték arányú megoldás lehet.
Előnyei:
- jó légkeringetés,
- egyszerre több tekercs is szárítható,
- hosszabb szárításra is alkalmas,
- általában stabil hőmérsékletet tart.
Hátrányai:
- nem mindig fér bele a filament átalakítás nélkül,
- nyomtatás közbeni adagolásra kevésbé kényelmes,
- külön hőmérővel érdemes ellenőrizni a valós hőfokot.
3. Légkeveréses sütő
A háztartási sütő is használható filament szárításra, de ez a legnagyobb odafigyelést igénylő módszer. A sütők hőmérséklete sokszor pontatlan, és gyakran túllövik a beállított értéket. Ez PLA-nál vagy alacsonyabb hőmérsékletet igénylő anyagoknál könnyen problémát okozhat.
Ha sütőt használsz, mindenképpen érdemes külön hőmérőt betenni, és először üresen ellenőrizni, mennyire stabil a hőmérséklet. Nem jó ötlet csak a sütő kijelzőjére hagyatkozni.
Előnyei:
- nagy hely,
- magasabb hőmérsékletre is képes,
- nylonhoz vagy PC-hez elvileg használható lehet.
Hátrányai:
- pontatlan hőmérséklet,
- eldeformálódhat a filament vagy az orsó,
- könnyű túlmelegíteni az anyagot,
- ételkészítésre használt sütőnél nem a legideálisabb megoldás.
4. Fűtött tárgyasztal dobozzal letakarva
Vészmegoldásként a 3D nyomtató fűtött tárgyasztala is használható. Ilyenkor a tekercset a melegített asztalra helyezed, majd egy dobozzal vagy fedéssel bent tartod a meleget. Ez nem a leghatékonyabb módszer, de enyhén nedves PLA vagy PETG esetén segíthet.
A legnagyobb hátránya, hogy a levegő nem kering megfelelően, és nehéz pontosan kontrollálni a hőmérsékletet. Komolyabb anyagokhoz, például nylonhoz vagy PC-hez nem ez az ajánlott megoldás.
Mikor lehet jó?
- ha nincs külön szárítód,
- ha csak enyhén nedves PLA vagy PETG tekercset szeretnél javítani,
- ha gyors, ideiglenes megoldásra van szükséged.
5. AMS, zárt adagolórendszer és szárazdoboz
A zárt adagolórendszerek, például az AMS jellegű megoldások sokat segíthetnek abban, hogy a filament kevésbé érintkezzen a levegővel. Fontos azonban különbséget tenni a szárazon tartás és a valódi szárítás között.
Egy zárt AMS vagy szárazdoboz szilikagéllel nagyon hasznos tárolásra, de egy már nedves filamentet általában nem szárít ki olyan hatékonyan, mint egy aktív fűtéses filament szárító. Aktív szárítófunkcióval rendelkező rendszereknél már jobb a helyzet, de mindig meg kell nézni, milyen hőmérsékletet képesek stabilan tartani.
PLA és PETG esetén a zárt tárolás sokszor elegendő a száraz állapot fenntartására. Nylon, PC vagy PVA/BVOH esetén viszont célszerű külön szárítást is alkalmazni.
Hogyan érdemes tárolni a filamenteket?
A szárítás csak az első lépés. Ha a megszárított filamentet utána napokig nyitva hagyod a levegőn, akkor fokozatosan újra nedvességet vesz fel. Ezért a jó tárolás legalább olyan fontos, mint maga a szárítás.
1. Visszazárható vákuumtasak
A vákuumtasak az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb tárolási megoldás. Kevés helyet foglal, könnyen rendszerezhető, és sok tekercs esetén is praktikus.
Érdemes minden tasakba szilikagélt tenni, és időnként ellenőrizni, hogy a tasak valóban tartja-e a vákuumot. A cipzáras zárás idővel sérülhet, ezért nem árt ránézni, hogy nem ereszt-e.
Kinek ajánlott? Annak, aki több tekercset tart otthon, de nem szeretne nagy dobozokat vagy külön filament szekrényt használni.
2. Légmentesen záródó műanyag doboz
A gumitömítéses, jól záródó műanyag doboz nagyon jó megoldás filament tárolásra. Több tekercs is elfér benne, átlátható, könnyen pakolható, és sok szilikagéllel alacsonyan tartható benne a páratartalom.
Érdemes digitális páramérőt tenni a dobozba. Így nem találgatni kell, hanem látod, hogy valóban száraz-e a tároló környezet. Ideális esetben a relatív páratartalmat érdemes 20% körül vagy az alatt tartani.
Jó kialakítás:
- gumitömítéses fedél,
- több tasak szilikagél,
- digitális páramérő,
- átlátható rendszerezés anyag vagy szín szerint.
3. Szárazdoboz, amelyből nyomtatni is lehet
Ez az egyik legjobb gyakorlati megoldás, főleg érzékeny anyagoknál. A filament a dobozban marad, miközben a nyomtató onnan húzza az anyagot. Így nemcsak tároláskor, hanem nyomtatás közben is védve van a levegő páratartalmától.
Ez különösen hasznos hosszabb nyomtatásoknál. Egy 8–12 órás vagy még hosszabb nyomat alatt a nylon, TPU vagy PVA már újra nedvességet vehet fel, ha teljesen nyitott környezetben van.
Kiemelten ajánlott ezekhez:
- TPU,
- PA / Nylon,
- PA-CF, PA-GF,
- PC,
- PVA / BVOH,
- PETG hosszabb nyomatokhoz.
4. Szilikagél és páramentesítő
A szilikagél nem csodaszer, de nagyon hasznos. Fontos tudni, hogy a szilikagél nem fog gyorsan kiszárítani egy nedves filamentet. Arra való, hogy a már száraz filamentet száraz környezetben tartsa.
Érdemes regenerálható, indikátoros szilikagélt használni. Ez színváltozással jelzi, ha telítődött nedvességgel, és újra kell szárítani. Így nem kell találgatni, hogy még működik-e.
Gyakorlati javaslat:
- egy tekercs mellé legalább 50–100 g szilikagél,
- nagyobb dobozba több tasak,
- páramérő használata,
- rendszeres regenerálás.
5. Filament tárolószekrény
Ha sok filamented van, előbb-utóbb érdemes rendszerezettebb megoldásban gondolkodni. Egy zárt filament szekrény vagy tárolóállomás sokat segít abban, hogy az anyagok ne porosodjanak, ne szívják a nedvességet, és könnyen átlátható legyen, miből mennyi van.
Ez lehet egyszerű műanyag dobozrendszer, polcos szekrény vagy akár saját építésű filament kabinet is. A lényeg, hogy legyen zárható, legyen benne páramentesítés, és lehetőség szerint páramérővel is ellenőrizhető legyen.
Mire figyelj filament szárítás közben?
Ne vidd túlzásba a hőmérsékletet
A filament szárításánál nem az a cél, hogy minél magasabb hőfokon melegítsd az anyagot. Ha túl magas a hőmérséklet, a filament meglágyulhat, eldeformálódhat, vagy akár össze is tapadhat a tekercsen.
Különösen PLA-nál kell óvatosnak lenni. A túlmelegített PLA tekercs könnyen használhatatlanná válhat. Mindig az adott anyaghoz ajánlott hőmérsékleti tartományban maradj.
Fontos a légkeringés
A jó szárítás nem csak melegítést jelent. A filamentből távozó nedvességet el is kell vezetni. Ha a tekercs egy teljesen zárt, rosszul szellőző térben melegszik, a pára bent maradhat, és a szárítás kevésbé lesz hatékony.
Ezért jobbak azok a megoldások, ahol van légkeringés vagy legalább valamilyen kontrollált szellőzés. Egy jól működő filament szárító vagy aszaló általában hatékonyabb, mint egy teljesen zárt dobozban történő melegítés.
Szárítás után azonnal zárd vissza
Ez az egyik leggyakoribb hiba. Megszárítjuk a filamentet, majd a tekercs napokig ott marad nyitva a nyomtató mellett. Így a szárítás hatása fokozatosan elveszik.
Ha végeztél a nyomtatással, tedd vissza az anyagot légmentes tasakba, zárt dobozba vagy szárazdobozba. Különösen PETG, TPU, nylon, PC és PVA/BVOH esetén fontos ez.
Otthoni felhasználásra milyen rendszert érdemes kialakítani?
Ha főleg PLA-t használsz, nem kell túlbonyolítani a dolgot. Egy visszazárható tasak, némi szilikagél és időnkénti szárítás bőven elég lehet. Ha viszont PETG-t, TPU-t vagy műszaki anyagokat is használsz, már sokkal többet számít a tudatos tárolás.
Egyszerű PLA-központú használatra:
- visszazárható tasak,
- szilikagél,
- időnként 45–50 °C-os szárítás,
- pormentes tárolás.
PETG-hez és TPU-hoz:
- filament szárító beszerzése ajánlott,
- zárt dobozos tárolás,
- páramérő használata,
- TPU-nál szárazdobozból történő nyomtatás.
Nylonhoz, PC-hez és vízoldható támaszanyagokhoz:
- komolyabb, magasabb hőfokra képes szárító szükséges,
- szárítás nyomtatás előtt,
- légmentes tárolás,
- nyomtatás közben is száraz környezet,
- páratartalom folyamatos ellenőrzése.
Gyakori kérdés: a gyári vákuumcsomagolt filament biztosan száraz?
Nem feltétlenül. A gyári vákuumcsomagolás sokat segít, de nem jelent teljes garanciát arra, hogy az anyag tökéletesen száraz. Előfordulhat, hogy a filament már gyártás, csomagolás vagy szállítás közben is tartalmaz némi nedvességet. Ez főleg érzékeny anyagoknál lehet fontos.
PLA-nál ez ritkábban okoz gondot, de PETG, TPU, PA/Nylon, PC vagy PVA/BVOH esetén egy új tekercset is érdemes lehet megszárítani fontosabb nyomtatás előtt.
A filament szárítása nem felesleges extra, hanem sok esetben a jó nyomat egyik alapfeltétele. Ha egy anyag szálaz, pattog, buborékosodik, vagy a nyomat felülete hirtelen romlik, nem biztos, hogy a szeletelőbeállításokkal van a baj. Könnyen lehet, hogy a filament egyszerűen nedves.
PLA esetén a szárítás inkább időszakos segítség, PETG-nél már rendszeresen hasznos, TPU, nylon, PC és vízoldható támaszanyagok esetén pedig szinte kötelező. A legjobb eredményt akkor kapod, ha a szárítást megfelelő tárolással kombinálod.
A jó gyakorlat egyszerű:
- szárítsd az anyagot a típusának megfelelő hőmérsékleten,
- használat után zárd vissza,
- tegyél mellé szilikagélt,
- figyeld a páratartalmat,
- érzékeny anyagokat szárazdobozból nyomtass.
Ha ezt betartod, kevesebb lesz a szálazás, szebb lesz a felület, erősebbek lesznek a nyomatok, és sokkal kevesebb idő megy el felesleges hibakeresésre. Sokszor nem új profilra, új nozzle-ra vagy új nyomtatóra van szükség, hanem egyszerűen csak egy jól megszárított filamentre.