A 0,4 mm-es nozzle nem azért lett szabvány, mert minden feladatra ez a legjobb. Azért lett szabvány, mert szinte semmiben nem rossz. Elég részletes. Elég gyors. Elég könnyen profilozható. És emiatt rengeteg nyomtató úgy éli le az egész életét, hogy soha nem kerül bele más méret.

Pedig egy 0,6 vagy 0,8 mm-es fúvóka bizonyos feladatoknál nem egyszerűen gyorsabb.

Jobb szerszám.

Ahogy 12 mm-es lyukat sem azért fúrunk 4 mm-es fúróval, mert „az volt gyárilag a gépben”.

A nozzle átmérőjét is a feladathoz kellene választani.

Mit változtat valójában a nozzle átmérője?

A fúvóka mérete közvetlenül meghatározza, mekkora extrudált vonalakkal és milyen rétegmagassággal tudsz ésszerűen dolgozni.

Nagyobb nozzle:

  • szélesebb vonalat tud lerakni;
  • vastagabb réteget enged;
  • kevesebb menetből épít vastag falat;
  • nagyobb anyagáramot kér a hotendtől;
  • kevésbé alkalmas nagyon apró részletekre.

Vagyis egyszerre változtatod meg:

  • a részletességet;
  • a fal felépítését;
  • a szükséges flow-t;
  • és potenciálisan a gyártási időt.

A nozzle nem csak egy lyuk, amin kijön a műanyag. A nyomtatási rendszer egyik fő méretezési paramétere.

0,4 mm – az univerzális választás

Ha egyetlen nozzle-t tarthatnék egy általános célú gépen:

0,4 mm.

Nem azért, mert mindenben a legjobb.

Hanem mert nagyon sok mindenben elég jó.

Jól használható:

  • PLA és PETG nyomtatáshoz;
  • dobozokhoz;
  • prototípusokhoz;
  • figurákhoz;
  • burkolatokhoz;
  • közepesen részletes alkatrészekhez;
  • általános funkcionális tárgyakhoz.

Tipikusan 0,12–0,28 mm körüli rétegmagasságokkal kényelmesen használható.

Ha pedig nem tudod megmondani, miért lenne szükséged 0,6 vagy 0,8 mm-es nozzle-ra:

valószínűleg még nincs rá szükséged.

A 0,4 mm egyik legnagyobb előnye: nem kényszerít túl sok kompromisszumra

Elég keskeny ahhoz, hogy:

  • kis furatokat;
  • feliratokat;
  • finomabb kontúrokat;
  • dekoratív részleteket

még használhatóan visszaadjon.

Közben elég nagy ahhoz, hogy egy általános dobozt ne három napig építsen.

Ezért lett ennyire elterjedt.

A 0,4 mm nem tökéletes. Egyszerűen nagyon jó kompromisszum.

0,6 mm – szerintem az egyik leginkább alulértékelt nozzle

Funkcionális nyomtatásnál a 0,6 mm nagyon érdekes középút.

Még mindig meglepően sok részletet megtart.

Közben:

  • szélesebb falakat húz;
  • vastagabb rétegmagasságot enged;
  • kevesebb perimeterből épít ugyanakkora falvastagságot;
  • nagyobb alkatrésznél jelentősen csökkentheti a gyártási időt.

Például ha 2,4 mm körüli tömör falat szeretnél:

0,4 mm-es nozzle-nál ehhez több falmenet kell.

0,6 mm-esnél:

kevesebb útvonallal odaérhetsz.

Kevesebb menet.

Kevesebb gyorsítás.

Kevesebb irányváltás.

Nagy tárgynál ez már valódi gyártási idő.

Mihez választanám a 0,6 mm-t?

Például:

  • nagyobb dobozhoz;
  • műhelytartóhoz;
  • konzolhoz;
  • gépalkatrészhez;
  • jighez;
  • gyártási segédeszközhöz;
  • CF/GF kompozit filamenthez.

Vagyis oda, ahol a 0,4 mm-es részletessége már nem ad valódi értéket.

De a 0,8 mm még túl nagy kompromisszum lenne.

A 0,6 mm sok funkcionális feladatnál az a méret, amit valószínűleg többen használnának, ha egyszer kipróbálnák.

0,8 mm – amikor a tárgy nem ékszer

Tegyük fel, hogy 300 mm-es:

  • műhelytartót;
  • ládát;
  • jiget;
  • burkolatot;
  • gyártási segédeszközt

nyomtatsz.

A modell oldalán nincs 0,6 mm magas logó.

Nincs apró arc.

Nincs finom felirat.

A kérdés ilyenkor teljesen jogos:

miért építjük még mindig 0,4 mm körüli vonalakkal?

A 0,8 mm-es nozzle nagy tárgynál egészen más gyártási logikát tesz lehetővé.

  • vastag falak kevesebb menetből;
  • nagyobb layer height;
  • kevesebb perimeter;
  • kevesebb apró mozgás;
  • potenciálisan lényegesen rövidebb nyomtatási idő.

De természetesen fizetsz érte.

Mit vesztesz 0,8 mm-nél?

Elsősorban részletet.

Problémásabbá válhat:

  • apró felirat;
  • kis furat;
  • vékony fal;
  • kis díszítőelem;
  • finom geometria.

A slicer egyszerűen nem tud olyan kontúrt létrehozni, amely fizikailag kisebb annál, amit a rendelkezésére álló extrudált vonallal ésszerűen fel lehet építeni.

A nagy nozzle nem „rosszabb minőség”. Csak kisebb geometriai részletekhez rosszabb szerszám.

A nagyobb nozzle csak akkor gyorsabb, ha a hotend is bírja

Ez az a pont, ahol a marketing és a fizika szeret különválni.

0,8 mm nozzle.

0,9 mm line width.

0,4 mm layer height.

200 mm/s.

Brutálisan gyorsnak hangzik.

Csak számoljuk ki, mennyi műanyagot próbálsz közben átnyomni.

A közelítő volumetrikus flow:

line width × layer height × sebesség

0,9 × 0,4 × 200:

72 mm³/s.

Ha a hotended és a filamented valójában 20–25 mm³/s körül tud stabilan dolgozni:

a 200 mm/s csak egy szám a slicerben.

A műanyag nem olvassa.

A nagy nozzle nem varázslat. Nagyobb cső.

És nagyobb csőhöz:

nagyobb anyagáram kell.

Ha a hotend nem képes megfelelően felolvasztani a szükséges mennyiséget, megjelenhet:

  • alulextrudálás;
  • matt felület;
  • gyenge rétegtapadás;
  • ingadozó vonalszélesség;
  • extruder terhelés.

Vagyis nagy nozzle-nál gyakran nem a gép XY sebessége lesz a limit.

A hotend lesz.

Rétegmagasság nozzle-méretenként

Általános gyakorlati ökölszabályként a maximális használható rétegmagasság a nozzle átmérőjének nagyjából 70–80%-a körül mozog.

Nozzle Tipikus layer height Jellemző feladat
0,4 mm kb. 0,12–0,28 mm Általános nyomtatás
0,6 mm kb. 0,20–0,40 mm Funkcionális, nagyobb tárgy
0,8 mm kb. 0,28–0,56 mm Nagy, gyors, kevésbé részletes nyomat

Ez nem szabvány.

Kiindulópont.

A valódi tartományt együtt határozza meg:

  • a nozzle;
  • a hotend;
  • a filament;
  • a line width;
  • a sebesség;
  • a slicerprofil.

CF és GF filamenthez miért szeretem a 0,6 mm-t?

A karbon- és üvegszállal töltött filamentben nem csak homogén polimer megy át a nozzle-on.

Rövid szálak és töltőanyagok is vannak benne.

Kisebb furatnál nőhet:

  • az eltömődés kockázata;
  • a részleges dugulás esélye;
  • az anyagáramlás instabilitása.

Ezért sok CF/GF anyagnál a 0,6 mm kényelmesebb választás.

A nagyobb furat:

  • könnyebben átengedi a töltőanyagot;
  • csökkentheti a clog esélyét;
  • funkcionális alkatrésznél sokszor nem jár érdemi részletvesztéssel.

A kompozit filamenteknél azonban nemcsak az átmérő számít. A fúvóka anyagának is bírnia kell az abrazív töltőanyagot; erről a brass, hardened steel vagy tungsten carbide nozzle összehasonlításban írtunk részletesen.

A 0,4 mm brass + CF nem hosszú távú stratégia

Egy abrazív filamenttel nem csak az eltömődést kell nézni.

A kopást is.

CF.

GF.

Glow.

Ásványi töltet.

Ezek képesek gyorsan koptatni a puhább fúvókákat.

Ezért kompozitnál két külön kérdést kell feltenni:

  1. Elég nagy-e a furat?
  2. Elég kopásálló-e a nozzle anyaga?

A kettő nem ugyanaz.

Carbon Fiber filamentnél a nagyobb nozzle nem csak kényelmesebb

Sok funkcionális CF-kompozitnál a 0,6 mm-es nozzle részletvesztése gyakorlatilag nem számít.

Ha a tárgy:

  • konzol;
  • géptartó;
  • burkolat;
  • műhelyalkatrész;
  • szerelési elem,

akkor általában nem 0,3 mm-es betűket próbálsz visszaadni rajta.

A Carbon Fiber filamentek bemutatása cikkben részletesebben is végigvettük, mit ad valójában a szálerősítés és mire érdemes figyelni nyomtatáskor.

Engineering filamenthez engineering szerszámot érdemes választani.

0,2 mm nozzle – a skála másik vége

Bár itt főleg 0,4 / 0,6 / 0,8 mm-ről beszélünk, érdemes látni az ellenkező irányt is.

0,2 mm nozzle akkor érdekes, ha:

  • mini figurát nyomtatsz;
  • apró feliratot szeretnél;
  • nagyon finom XY geometriát kell visszaadni;
  • kis dekoratív részletek fontosak.

Itt viszont a kompromisszum fordított.

Kisebb vonal.

Több perimeter.

Több mozgás.

Hosszabb nyomtatási idő.

Nagyobb eltömődési érzékenység.

A 0,2 mm nem „jobb minőségű nozzle”. Apróbb szerszám.

CF/GF + 0,2 mm? Nem ezt választanám

Abrasív töltött anyagnál a nagyon kis furat eleve rossz párosítás lehet.

A töltőanyag miatt nőhet a dugulási kockázat.

Közben a kis nozzle egyik fő előnye – a finom részletesség – sok funkcionális kompozit alkatrésznél egyébként sem releváns.

Vagyis:

több kockázatot vállalsz egy olyan előnyért, amit lehet, hogy nem használsz.

A line width nem egyenlő automatikusan a nozzle átmérőjével

0,4 mm nozzle mellett nem kötelező minden vonalat 0,400 mm szélesre nyomtatni.

A slicerek gyakran eltérő line width értékeket használnak:

  • külső falhoz;
  • belső falhoz;
  • infillhez;
  • első réteghez.

Kissé szélesebb vonal teljesen normális.

De van határ.

Ha 0,4 mm-es nozzle-ból rendszeresen 0,8 mm körüli vonalakat próbálsz kisajtolni:

lehet, hogy nem egy zseniális slicertrükköt találtál.

Lehet, hogy egyszerűen 0,8 mm-es nozzle kellene.

Szélesebb vonal = kevesebb perimeter

Ez a nagyobb nozzle egyik gyakorlati előnye, amit sokan figyelmen kívül hagynak.

Ha egy falnak adott fizikai vastagságot kell elérnie:

szélesebb extrudált vonallal kevesebb menetből felépíthető.

Ez főleg:

  • nagy doboznál;
  • vastag konzolnál;
  • hosszú falaknál

jelenthet időt.

És nem csak azért, mert gyorsabban halad a fej.

Azért, mert kevesebbszer kell körbemennie.

Melyik nozzle készít erősebb alkatrészt?

Ez megint olyan kérdés, amelyre szeretünk egyetlen számmal válaszolni.

0,8 mm.

Nagyobb.

Tehát erősebb.

Nem automatikusan.

A szélesebb vonal bizonyos szerkezeteknél előnyös lehet.

De a teljes mechanikai eredményt továbbra is meghatározza:

  • a falvastagság;
  • a falak száma;
  • a rétegirány;
  • a geometria;
  • a hőmérséklet;
  • a rétegtapadás;
  • az anyag.

Egy rosszul orientált 0,8 mm-es alkatrész továbbra is rosszul orientált alkatrész.

A nagy nozzle egyik valódi mechanikai előnye: vastag vonal egy menetből

Kevesebb különálló perimeter-interfész.

Vastagabb extrudált vonal.

Nagyobb keresztmetszet.

Ez bizonyos geometriánál mechanikai előnyt jelenthet.

De ebből nem következik:

„minden funkcionális alkatrészt 0,8 mm-rel kell nyomtatni.”

Ha a modellben vannak:

  • kis furatok;
  • keskeny bordák;
  • pontos illesztések;
  • finom részletek,

a nagy nozzle már hátrányt is jelenthet.

Kis furatoknál a nagyobb nozzle visszaüthet

Ez főleg gépalkatrésznél fontos.

Egy modellen lehet:

  • vastag fal;
  • nagy teherbírás;
  • és közben 3 mm-es csavarfurat.

0,8 mm-es nozzle mellett a slicernek jóval kevesebb szabadsága marad az apró geometria visszaadására.

Ilyenkor lehet, hogy a 0,6 mm jobb kompromisszum.

A funkcionális nem azt jelenti, hogy minden részlet nagy.

Nozzle-csere után ne csak az átmérőt írd át

Ez nagyon fontos.

Kicseréled:

0,4 → 0,6 mm.

Majd betöltöd ugyanazt a filamentprofilt.

És azt várod:

most csak gyorsabb lesz.

Nem biztos.

Érdemes újra ellenőrizni:

  • line width;
  • layer height;
  • flow;
  • Pressure Advance;
  • max volumetric flow;
  • hőmérséklet;
  • retraction.

A nozzle-csere megváltoztatja a rendszer áramlási viszonyait.

Nem csak egy slicermező változott.

Nagy nozzle mellett a maximum volumetric flow még fontosabb

0,4-es nozzle mellett könnyű úgy nyomtatni, hogy soha nem éred el a hotend valódi határát.

0,8 mm-nél már sokkal gyorsabban belefutsz.

Ezért nagyobb nozzle után én különösen figyelném:

  • hol mattul el a felület;
  • hol kezd alulextrudálni;
  • hol romlik a rétegtapadás;
  • mekkora mm³/s mellett stabil még a filament.

Nem azt keresném:

„mekkora sebességet enged beírni a slicer?”

Hanem:

„mekkora anyagáramot tud ténylegesen stabilan megolvasztani a rendszer?”

Filamentenként változhat a nagy nozzle valódi sebessége

Egy high-flow PLA.

Egy normál PETG.

Egy PA-CF.

Ugyanabban a hotendben.

Ugyanazzal a 0,6 mm nozzle-lal.

Nem feltétlenül ugyanazt a maximális anyagáramot fogják bírni.

Ezért nagy nozzle-nál még kevésbé szeretem az univerzális sebességprofilt.

A nozzle megmondja, mennyit szeretnél átengedni. A filament és a hotend megmondja, mennyit tudsz.

Ha nozzle-t cserélsz, a profilnak is követnie kell

Ha teljesen új profilt akarsz felépíteni, a filamentprofil készítéséről szóló útmutató alapján érdemes újraellenőrizni a fontos paramétereket.

Különösen:

  • flow;
  • Pressure Advance;
  • max volumetric speed;
  • hőmérséklet.

Mert egy nagyobb nozzle-ból rosszul kalibrált profillal:

csak gyorsabban készülhet el a rossz nyomat.

Gyors összehasonlítás

Szempont 0,4 mm 0,6 mm 0,8 mm
Részletesség Jó Közepesen jó Alacsonyabb
Általános használat Kiváló Jó Speciálisabb
Nagy funkcionális tárgy Jó Kiváló Kiváló, ha a részlet nem fontos
CF/GF filament Anyagtól függ Gyakran ideális Jó lehet
Apró felirat, kis furat Jobb Kompromisszum Gyengébb
Potenciális gyártási sebesség Alap Magasabb Nagyon magas, ha a hotend bírja

Hogyan választanék?

0,4 mm:

ha változatos feladatokat nyomtatsz, és egyetlen univerzális nozzle kell.

0,6 mm:

ha funkcionális alkatrészt, nagyobb tárgyat, CF/GF kompozitot nyomtatsz, és gyorsítani szeretnél anélkül, hogy túl sok részletet feladnál.

0,8 mm:

ha nagy méret, vastag fal és rövid gyártási idő fontosabb, mint az apró részletek.

Ha farmot üzemeltetsz, a nozzle-méret már üzleti döntés

Tegyük fel, hogy ugyanabból a nagy funkcionális alkatrészből száz darabot kell elkészíteni.

0,4 mm nozzle:

5 óra.

0,6 mm nozzle:

3,5 óra.

Darabonként:

1,5 óra különbség.

Száz darabnál:

150 gépóra.

Hirtelen a nozzle-csere nem hobbi finomhangolás.

Kapacitástervezés.

De csak akkor, ha a kész alkatrész továbbra is megfelel

Ha 0,8 mm-rel:

  • eltűnik egy fontos furat;
  • romlik az illesztés;
  • csúnyább lesz az eladható felület;
  • nem fér bele a hotend flow-limitjébe,

akkor nem nyertél.

A gyártási idő önmagában nem KPI.

A megfelelő kész darab gyártási ideje az.

A nozzle nem fogyóalkatrész-lista. Szerszámválasztás.

Nem egyetlen fúróval fúrunk minden lyukat.

Nem egyetlen maróval készítünk minden alkatrészt.

3D nyomtatásnál sincs sok értelme minden feladatot ugyanazzal a nozzle-lal kezelni csak azért, mert az volt a gépben a doboz kibontásakor.

A 0,4 mm:

jó alap.

A 0,6 mm:

sok funkcionális feladatnál jobb kompromisszum.

A 0,8 mm:

nagy alkatrésznél komoly gyártási eszköz.

És egyik sem „jobb” általánosságban.

Más feladatra való.

A tanulság egy mondatban: ne azért használj 0,4 mm-es nozzle-t, mert ez volt gyárilag a gépben – a fúvóka átmérőjét ugyanúgy a feladathoz válaszd, mint bármely más szerszámot, mert a 0,6 és 0,8 mm nem egyszerűen gyorsabb, hanem bizonyos alkatrészekhez egyszerűen jobb gyártási megoldás.