A sárgaréz fúvóka nem egyik pillanatról a másikra megy tönkre. Ez benne a legrosszabb. Előbb csak egy kicsit romlik a falvastagság. Aztán a méretpontosság. Utána elkezded újrakalibrálni a flow-t, a hőmérsékletet és az első réteget, miközben a valódi hibát már rég a kikopott fúvóka okozza.

PLA-hoz és PETG-hez a sárgaréz fúvóka általában kiváló választás. Olcsó, jól vezeti a hőt, és könnyű vele stabil profilt készíteni.

Bizonyos filamentek azonban nem egyszerűen áthaladnak rajta.

Csiszolják.

A karbon-, üveg-, fém- vagy ásványi töltőanyagok fokozatosan kikoptathatják a belső furatot. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy elkészül-e az első nyomat.

Az a kérdés, hogy hány gramm után kezd a 0,4 mm-es fúvóka észrevétlenül valami egészen mássá válni.


Miért kopik el a fúvóka?

A kompozit filamentekbe apró, kemény részecskéket vagy rövid szálakat kevernek. Ezek lehetnek:

  • karbonszálak;
  • üvegszálak;
  • fémrészecskék;
  • ásványi vagy kerámiaszemcsék;
  • illetve világító pigmentek.

Az olvadt műanyag magával viszi ezeket a fúvóka belsejében. A kemény részecskék közben folyamatosan dörzsölik a puhább sárgarezet.

Vagyis a filament ilyenkor nemcsak alapanyag.

Finom csiszolópaszta is.

A kopás hatására a fúvóka furata nagyobb és szabálytalanabb lehet, a kimeneti él pedig elveszítheti az eredeti alakját. A hegy ellaposodhat, aszimmetrikussá válhat, és már nem ott vagy nem úgy teríti az anyagot, ahogy a profil feltételezi.

A slicer továbbra is azt hiszi, hogy 0,4 mm-es fúvókával dolgozol.

A fúvóka viszont lehet, hogy erről már nincs meggyőződve.


A kopás ritkán látványos az első pillanatban

Nem úgy történik, hogy az egyik nyomat még tökéletes, a következő pedig használhatatlan.

A romlás fokozatos.

Először ilyen jelek jelenhetnek meg:

  • szélesebb vagy ingadozó nyomtatási vonalak;
  • kevésbé éles sarkok;
  • romló méretpontosság;
  • egyenetlen felső felület;
  • változó első réteg;
  • és egyre több indokolatlannak tűnő flow-korrekció.

Mire szabad szemmel is feltűnik, hogy a fúvóka vége lapos vagy sérült, addigra már lehet, hogy több tesztnyomatot és órányi hibakeresést elpazaroltál.

A kopott fúvóka egyik fő tehetsége ugyanis az, hogy minden mást gyanúsabbá tesz saját magánál.


Mely filamentekhez kell kopásálló fúvóka?

  • CF, vagyis karbonszálas filamentekhez: például PLA-CF, PETG-CF, PA-CF és ASA-CF.
  • GF, vagyis üvegszálas filamentekhez: például PA-GF, ABS-GF és PETG-GF.
  • Glow in the dark anyagokhoz: a világító pigmentek meglepően erősen koptathatnak.
  • Fémtöltésű filamentekhez: bronz-, réz-, vas- és más fémporral töltött anyagokhoz.
  • Egyes fa-, kő- és kerámiahatású filamentekhez: attól függően, milyen és mennyi töltőanyag van bennük.
  • Ismeretlen összetételű kompozitokhoz: különösen akkor, ha a gyártó kifejezetten edzett fúvókát ír elő.

A matt, silk vagy csillámos filament nem automatikusan erősen koptató.

A látványból ezt nem lehet biztosan megmondani. Egy visszafogott szürke kompozit lehet sokkal agresszívebb, mint egy csillogó dekorfilament.

Ezért nem a színt kell nézni.

A gyártói adatlapot.


El lehet nyomtatni egy kevés CF filamentet sárgarézzel?

Technikailag gyakran igen.

Ugyanúgy, ahogy kopott gumival is el lehet indulni a boltba.

A kérdés nem az, hogy egyszer működik-e, hanem az, milyen árat fizetsz érte később.

A kopás mértékét befolyásolja:

  • a töltőanyag típusa;
  • a részecskék mérete;
  • a töltöttség aránya;
  • a fúvóka anyagminősége;
  • a nyomtatási hőmérséklet;
  • és az átnyomtatott filament mennyisége.

Egy rövid tesztnyomat után lehet, hogy még semmilyen hibát nem látsz.

Ez azonban nem bizonyítja, hogy a fúvóka változatlan maradt. Csak azt, hogy a kopás még nem elég nagy ahhoz, hogy észrevedd.

Ha rendszeresen használsz kompozit filamentet, a kopásálló fúvóka ára rendszerint kisebb költség, mint:

  • a selejt;
  • a pontatlan alkatrész;
  • a felesleges újrakalibrálás;
  • és az a három este, amikor a slicert hibáztatod.


Milyen fúvókaanyagok közül választhatsz?

Fúvóka anyaga Előny Hátrány vagy megjegyzés
Sárgaréz Jó hővezetés, alacsony ár, egyszerű használat Koptató filamentekkel gyorsan elhasználódhat
Edzett acél Tartós, széles körben elérhető, kedvező árú Gyengébb hővezetés miatt profilfinomítás kellhet
Nikkelezett edzett acél Kopásálló, a bevonat csökkentheti az anyag tapadását Általában drágább
Rozsdamentes acél Bizonyos élelmiszerrel érintkező felhasználásoknál gyakran választják Nem minden típus egyformán kopásálló
Volfrám-karbid Nagyon tartós, jó kopásállóság és kedvező hőviselkedés Magasabb beszerzési ár
Rubinbetétes Nagyon kopásálló kimeneti rész A betét ütésre sérülékeny lehet, a minőség erősen gyártófüggő

Az, hogy a termék nevében szerepel az „acél”, még nem elég.

Van rozsdamentes acél, edzett acél, bevonatos acél és olyan acélnak nevezett fúvóka is, amelynek a pontos anyagáról meglepően kevés derül ki.

Mindig ellenőrizd, hogy a gyártó kifejezetten koptató kompozitokhoz ajánlja-e.


0,4 vagy 0,6 mm-es fúvóka?

A kompozit filamentekben lévő rövid szálak és szemcsék eltömíthetik vagy részben elzárhatják a kisebb furatot.

Sok anyag nyomtatható 0,4 mm-es fúvókával is. Ha a gyártó engedélyezi, és a gép stabilan kezeli, nincs ezzel önmagában probléma.

A 0,6 mm-es fúvóka azonban gyakran megbízhatóbb, mert:

  • kisebb a dugulás veszélye;
  • a hosszabb szálak kevésbé torlódnak fel;
  • nagyobb vonalszélesség használható;
  • és funkcionális alkatrészeknél gyorsabb nyomtatást is lehetővé tehet.

Természetesen ára is van.

A kisebb részletek kevésbé lesznek finomak, a sarkok és apró furatok pontossága változhat, a rétegek pedig látványosabbak lehetnek.

Vagyis a 0,6 mm nem egyszerűen „biztonságosabb 0,4”.

Más szerszám.


A fúvókaváltás nem egyetlen szám átírása

Ha 0,4-ről 0,6 mm-re váltasz, nem elég a slicerben átírni a fúvóka átmérőjét.

Érdemes újrakalibrálni:

  • a vonalszélességeket;
  • a flow-t;
  • a Pressure Advance vagy Linear Advance értéket;
  • a maximális volumetrikus sebességet;
  • a hőmérsékletet;
  • és bizonyos esetekben a visszahúzást is.

A nagyobb fúvóka több anyagot képes átengedni, de csak addig, amíg a hotend ezt valóban meg is tudja olvasztani.

Attól, hogy nagyobb lett a cső, a kazán még nem lett erősebb.


Az edzett acél másképp vezeti a hőt

A sárgaréz egyik nagy előnye a jó hővezetés. Az edzett acél általában rosszabbul továbbítja a hőt a fűtőblokktól az olvadó filamenthez.

Ezért ugyanazzal a beállított hőmérséklettel előfordulhat, hogy:

  • rosszabb lesz a rétegtapadás;
  • csökken a tényleges anyagáram;
  • magas sebességnél alulextrudálás jelenik meg;
  • vagy néhány fokkal magasabb hőmérsékletre lesz szükség.

Nem minden rendszer viselkedik ugyanígy. A modern bevonatos, rézmagos vagy nagyobb hővezetésű kopásálló fúvókák csökkenthetik a különbséget.

De az alapelv ugyanaz: fúvókát cseréltél, tehát megváltoztattad a nyomtatórendszer egyik fontos elemét.

A régi profil lehet jó kiindulópont.

Szentírásnak már kevésbé.


Honnan ismered fel a kopott fúvókát?

  • Vastagabb vagy oldalra húzó extrudált szál: a kifolyó anyag már nem egyenesen és szabályosan távozik.
  • Növekvő vonalszélesség: ugyanazzal a profillal szélesebbek lesznek a falak.
  • Romló méretpontosság: furatok, csapok és illesztések elkezdenek elcsúszni.
  • Elmosódó részletek: az élek és a kis betűk kevésbé lesznek élesek.
  • Túlextrudáltnak tűnő felső felület: miközben a flow papíron nem változott.
  • Lapos vagy aszimmetrikus fúvókacsúcs: nagyítva jól látható lehet a kopás.
  • Megváltozó első réteg: a korábbi Z-offset mellett már túl közel vagy túl távol kerülhet az anyag.
  • Állandó flow-korrekciós kényszer: de egyik értékkel sem lesz igazán stabil a nyomtatás.

A fúvóka kimeneti furatát egyszerű tolómérővel nem lehet pontosan megmérni.

Hasznosabb lehet:

  • egy új fúvókával történő vizuális összehasonlítás;
  • nagyított fénykép;
  • egyfalu próbatest mérése;
  • a kész tárgy tömegének összehasonlítása;
  • vagy egy ismert, stabil tesztmodell újranyomtatása.

Ha minden más változatlan, de a falvastagság és a tömeg lassan felfelé kúszik, érdemes a fúvókára is gyanakodni.

Ha a tesztmodellből nem egyértelmű, hogy valóban a fúvóka okozza-e az eltérést, segíthet a kalibrációs teszt részletes kiértékelése.


Nemcsak a fúvóka kopik

A koptató filament nem teleportál közvetlenül a hotendbe.

Végighalad a teljes anyagúton.

Hosszabb távon kophat:

  • a műanyag filamentvezető;
  • a PTFE-cső kanyarulata;
  • az extruder belépőnyílása;
  • az anyagszenzor háza;
  • és bármely műanyag él, amelyhez a filament folyamatosan hozzáér.

Ha a szál mindig ugyanazon a ponton súrolja a műanyag alkatrészt, idővel barázdát vághat bele.

Ez először csak esztétikai nyom.

Később már megváltozott anyagvezetés, extra súrlódás vagy akár érzékelési hiba is lehet belőle.

Nagy mennyiségű CF, GF vagy glow filament használatakor ezért időnként a teljes filamentutat ellenőrizd, ne csak a fúvókát.


Nem minden kopásálló fúvóka jó minden feladatra

A kopásállóság csak az egyik szempont.

Magas hőmérsékletű PEEK, PEI vagy PPS nyomtatásánál azt is ellenőrizni kell, hogy a fúvóka és a bevonata elviseli-e a szükséges üzemi hőmérsékletet.

Élelmiszerrel érintkező tárgynál pedig előtérbe kerül:

  • az anyagösszetétel;
  • az esetleges bevonat;
  • az ólomtartalom;
  • és a korábbi filamentekből származó szennyeződés.

A megfelelő fúvóka kiválasztásakor legalább ezt a négy dolgot nézd:

  1. Kompatibilis-e a hotenddel?
  2. Elég kopásálló-e az adott filamenthez?
  3. Elviseli-e a szükséges hőmérsékletet?
  4. Milyen a hővezetése és az elérhető anyagárama?

Az ötödik kérdés pedig az ár.

De csak az ötödik.


Mikor kell tehát edzett fúvóka?

Akkor, amikor a filament koptató töltőanyagot tartalmaz.

A CF-, GF-, glow in the dark és fémtöltésű anyagoknál ezt érdemes alapkövetelménynek tekinteni. Fa-, kő-, kerámia- és más különleges filamenteknél a gyártó ajánlása dönt.

A CF és GF közötti különbségeket részletesebben a karbonszálas és üvegszálas filamentek összehasonlításában is bemutatjuk.

A 0,6 mm-es fúvóka sok kompozitnál megbízhatóbb lehet, mert csökkenti az eltömődés esélyét. Cserébe új profil, más részletesség és új kalibráció kell hozzá.

A megfelelő fúvóka nem azért jó befektetés, mert örökké tart.

Azért, mert kiszámíthatóbb marad vele:

  • a vonalszélesség;
  • a méretpontosság;
  • az anyagáram;
  • és a nyomtatási minőség.

A tanulság egy mondatban: ha a filament csiszolja a fúvókát, ne a sárgarézen spórolj, mert a különbséget később selejtben és hibakeresésben fizeted vissza.