Viszont amint olyan alkatrészt nyomtatsz, aminek illeszkednie kell valamihez, rögtön előkerül egy fontos kérdés: mekkora hézagot kell hagyni két elem között?
Ez lehet egy fedél és doboz találkozása, egy csavarhely, egy tengely, egy bepattintós fül, egy TPU tömítés, vagy akár két különböző anyagból nyomtatott alkatrész. Ilyenkor már nem elég az, hogy a nyomat „szép lett”. Az is számít, hogy méretben mennyire pontos.
Ebben a cikkben közérthetően végigvesszük, hogy a leggyakoribb 3D nyomtatási anyagoknál mekkora tűréssel érdemes számolni, milyen szeletelőbeállításokra kell figyelni, és mikor van valóban jelentősége annak, hogy egy alkatrész néhány tizedmilliméterrel kisebb vagy nagyobb lett.
Mit jelent a tűrés 3D nyomtatásnál?
A tűrés azt mutatja meg, hogy a kinyomtatott alkatrész mérete mennyire térhet el a tervezett mérettől úgy, hogy az még használható legyen.
Egyszerű példával: ha egy dísztárgy 100 mm helyett 100,3 mm magas, az általában senkit nem zavar. Ha viszont egy 20 mm-es tengelynek bele kell mennie egy furatba, akkor már a 0,2 mm eltérés is sok lehet.
3D nyomtatásnál fontos megérteni, hogy a nyomtató nem tömör műanyagból mar ki egy alkatrészt, hanem forró, megolvasztott műanyagot rak le rétegről rétegre. Ez az anyag hűlés közben kicsit zsugorodik, terül, tapad, és minden filament másképp viselkedik.
Ezért nem lehet minden anyagra ugyanazt mondani. A PLA például általában pontosabban nyomtatható, mint az ABS vagy a TPU. A PETG tartósabb lehet, de kicsit több hézagot igényel. A TPU pedig rugalmas, ezért ott teljesen más logika szerint kell gondolkodni.
Miért nem lesz minden nyomat pontosan akkora, mint a modell?
Sokan meglepődnek, amikor egy 20 mm-es kocka nem pontosan 20 mm lesz. Ez nem feltétlenül a nyomtató hibája. A 3D nyomtatásnál több tényező is befolyásolja a végeredményt.
Az anyag hűlés közben változik
A műanyag melegen kerül a tárgyasztalra, majd lehűl. Lehűlés közben valamennyit zsugorodik. A PLA csak keveset, az ABS, ASA, Nylon vagy PC már érezhetőbben. Ezért a nagyobb alkatrészeknél a méreteltérés is nagyobb lehet.
Nem mindegy, mennyi anyagot tol ki a nyomtató
Ha a nyomtató túl sok anyagot adagol, a falak vastagabbak lesznek, a furatok beszűkülhetnek, és az alkatrész nagyobb lehet a tervezettnél. Ha túl kevés anyag jön ki, akkor gyenge, hézagos vagy pontatlan lesz a nyomat.
Ezért fontos a flow kalibráció, vagyis annak beállítása, hogy a nyomtató tényleg annyi anyagot nyomjon ki, amennyire szükség van.
A sebesség is számít
Gyors nyomtatásnál a nyomtató nehezebben tartja a pontos sarkokat, íveket és méreteket. Dísztárgynál ez nem mindig gond, de illeszkedő alkatrésznél már igen. Ha pontosabb nyomat kell, érdemes legalább a külső falakat lassabban nyomtatni.
Az első réteg sokszor szélesebb
Az első réteg gyakran kicsit jobban szétterül a tárgyasztalon. Ezt hívják elefántlábnak. Ilyenkor az alkatrész alja szélesebb lehet, mint a többi része.
Ez különösen akkor probléma, ha az alkatrész alul illeszkedik valamibe, például egy fedél, egy ház, egy talp vagy egy gyűrű esetén.
Általános tűrési ajánlások anyagonként
Az alábbi értékek gyakorlati kiindulópontok. Nem kőbe vésett szabályok, mert sok múlik a nyomtatón, a filamenten, a beállításokon és a modell formáján is. Viszont jó alapot adnak ahhoz, hogy ne teljesen találgatás alapján tervezz.
| Anyag | Általános pontosság | Ajánlott illesztési hézag | Mire jó? |
|---|---|---|---|
| PLA | kb. ±0,10–0,20 mm | 0,20–0,40 mm | Pontos prototípusok, dekorációk, merev alkatrészek |
| PETG | kb. ±0,15–0,30 mm | 0,30–0,50 mm | Tartósabb, enyhén rugalmas funkcionális alkatrészek |
| ABS | kb. ±0,20–0,50 mm | 0,40–0,70 mm | Hőállóbb, utókezelhető alkatrészek |
| ASA | kb. ±0,20–0,50 mm | 0,40–0,70 mm | Kültéri, UV-álló alkatrészek |
| TPU | kb. ±0,30–0,80 mm | 0,50–1,20 mm | Rugalmas, hajlékony, ütéscsillapító vagy tömítő elemek |
| Nylon / PA | kb. ±0,30–0,80 mm | 0,50–1,00 mm | Kopásálló, erős műszaki alkatrészek |
| PC | kb. ±0,25–0,60 mm | 0,40–0,80 mm | Erős, hőálló, terhelhető alkatrészek |
| PP | kb. ±0,40–1,00 mm | 0,70–1,50 mm | Vegyszerálló, rugalmasabb speciális alkatrészek |
| Karbon- vagy üvegszálas filamentek | kb. ±0,15–0,40 mm | 0,30–0,70 mm | Merevebb, stabilabb funkcionális alkatrészek |
A fenti táblázatból jól látszik, hogy nincs egyetlen univerzális hézag. Egy PLA fedélnél lehet, hogy 0,25 mm is elég, míg TPU vagy Nylon esetén ugyanilyen illesztéshez már jóval több mozgástér kellhet.
PLA – ha fontos a pontosság, ez a legegyszerűbb választás
A PLA az egyik legkönnyebben nyomtatható filament, és méretpontosság szempontjából is hálás anyag. Kevésbé zsugorodik, szépen hűl, és általában nem igényel zárt nyomtatóteret.
Ha olyan alkatrészt szeretnél, aminél fontos, hogy nagyjából pontos legyen a méret, a PLA jó kiindulás. Dobozokhoz, fedelekhez, prototípusokhoz, tartókhoz és egyszerűbb illeszkedő elemekhez kifejezetten jól használható.
PLA esetén ajánlott hézagok:
- Szoros illesztéshez: 0,15–0,25 mm
- Könnyen összerakható illesztéshez: 0,25–0,40 mm
- Mozgó alkatrészhez: 0,40–0,60 mm
PLA-nál akkor kell igazán odafigyelni a tűrésre, ha pattintós fedelet, csavarhelyet, tengelytartót, csúszó elemet vagy pontosan illeszkedő dobozt nyomtatsz. Egy figura vagy dekoráció esetén ez kevésbé fontos.
PLA szeletelőbeállítások pontosabb nyomtatáshoz
- Rétegvastagság: 0,12–0,20 mm
- Hűtés: általában erős, akár 80–100%
- Külső fal sebessége: érdemes mérsékelni
- Flow kalibráció: ajánlott
- Elefántláb kompenzáció: hasznos lehet illeszkedő alkatrészeknél
PETG – tartósabb, de több helyet kér
A PETG sokszor jobb választás funkcionális alkatrészekhez, mint a PLA, mert kevésbé rideg, jobb a hőállósága, és valamivel rugalmasabb. Viszont nyomtatás közben hajlamosabb a szálazásra, jobban tapadhat a fúvókához, és a méretek is könnyebben elmászhatnak.
PETG-nél gyakori hiba, hogy ugyanakkora hézaggal tervezzük, mint PLA-nál, aztán a fedél túl szoros lesz, a csap nem megy bele a furatba, vagy a két alkatrész csak erőltetve illeszkedik.
PETG esetén ajánlott hézagok:
- Szoros illesztéshez: 0,25–0,35 mm
- Általános illesztéshez: 0,35–0,50 mm
- Könnyen mozgó vagy bontható illesztéshez: 0,50–0,80 mm
PETG-nél különösen fontos, hogy ne legyen túl magas a flow. Ha túl sok anyagot nyom ki a gép, a furatok beszűkülnek, az élek vastagabbak lesznek, és minden szorosabbnak érződik.
PETG szeletelőbeállítások pontosabb nyomtatáshoz
- Rétegvastagság: 0,16–0,24 mm
- Hűtés: közepes, anyagtól függően
- Külső fal sebessége: inkább lassabb legyen
- Flow kalibráció: erősen ajánlott
- Retraction beállítás: fontos a szálazás miatt
- Pressure advance / K érték: sokat javíthat a sarkokon és éleken
ABS és ASA – jól használható anyagok, de jobban zsugorodnak
Az ABS és ASA már érzékenyebb anyagok. Előnyük, hogy hőállóbbak, tartósabbak lehetnek, az ASA pedig kültérre is jó választás az UV-állósága miatt. Cserébe jobban zsugorodnak, könnyebben vetemednek, és sokkal többet számít a nyomtatási környezet.
Ha ABS-ből vagy ASA-ból pontos alkatrészt szeretnél nyomtatni, a zárt nyomtatótér nagy előny. Ha a modell egyik oldala gyorsabban hűl, mint a másik, az alkatrész elhúzódhat, a sarkok feljöhetnek, és a méret is eltérhet a tervezettől.
ABS és ASA esetén ajánlott hézagok:
- Szoros illesztéshez: 0,35–0,50 mm
- Általános illesztéshez: 0,50–0,70 mm
- Nagyobb alkatrészeknél: 0,70–1,00 mm is indokolt lehet
ASA kültéri alkatrészeknél különösen jó választás lehet, de ha fedél, burkolat vagy hosszabb illesztési felület készül belőle, mindenképp számolj nagyobb hézaggal, mint PLA esetén.
ABS és ASA szeletelőbeállítások pontosabb nyomtatáshoz
- Zárt nyomtatótér: erősen ajánlott
- Stabil tárgyasztal-hőmérséklet
- Hűtés: alacsony vagy mérsékelt
- Brim: nagyobb alkatrészeknél hasznos
- Flow kalibráció: ajánlott
- XY kompenzáció: segíthet, ha következetesen eltérnek a méretek
TPU – rugalmas anyagnál nem csak a méret számít
A TPU teljesen más világ, mint a PLA vagy a PETG. Itt nem csak az a kérdés, hogy pontosan mekkora lett az alkatrész, hanem az is, hogy mennyire nyomódik össze, mennyire nyúlik, és mennyire tud ráfeszülni egy másik elemre.
Egy TPU gyűrűnél, védőelemnél vagy tömítésnél előfordulhat, hogy direkt kicsit szorosabbra kell tervezni az alkatrészt, mert azt szeretnénk, hogy rászoruljon valamire. Más esetben viszont, például ha könnyen le-fel kell venni, már nagyobb hézag kell.
TPU esetén ajánlott hézagok:
- Ráfeszülő, rugalmas illesztéshez: akár 0,00–0,30 mm, de csak teszt után
- Merev alkatrészhez illesztve: 0,50–0,80 mm
- Könnyen bontható vagy mozgó illesztéshez: 0,80–1,20 mm
TPU-nál nem érdemes elsőre végleges darabot nyomtatni. Egy kis próbagyűrű, rövid illesztési szakasz vagy tesztbetét sok anyagot és időt spórolhat.
TPU szeletelőbeállítások pontosabb nyomtatáshoz
- Nyomtatási sebesség: lassabb, gyakran 20–40 mm/s
- Retraction: óvatosan kell beállítani
- Flow kalibráció: fontos
- Falvastagság: ne legyen túl vékony, ha mérettartás kell
- Kitöltés: erősen befolyásolja a rugalmasságot
Nylon / PA – erős, de figyelni kell a nedvességre
A Nylon, más néven PA, nagyon hasznos műszaki anyag lehet. Erős, kopásálló, terhelhető, ezért sok funkcionális alkatrésznél jó választás. Ugyanakkor nehezebb vele pontosan dolgozni, mert nedvességet vesz fel a levegőből.
Ha a Nylon nedves, nyomtatás közben pattoghat, buborékosodhat, romolhat a felület, gyengébb lehet a nyomat, és a méretpontosság is rosszabb lesz. Ezért Nylon esetén a filament szárítása nem extra óvatosság, hanem szinte alapfeltétel.
Nylon esetén ajánlott hézagok:
- Szorosabb illesztéshez: 0,40–0,60 mm
- Általános illesztéshez: 0,60–1,00 mm
- Mozgó vagy kopó alkatrészekhez: 0,80–1,20 mm
Karbon- vagy üvegszálas Nylon esetén sokszor jobb a mérettartás, mert a szálas töltés csökkentheti a vetemedést. Viszont ezek az anyagok koptatják a fúvókát, ezért edzett fúvóka használata ajánlott.
PC és PP – speciálisabb anyagok, nagyobb odafigyeléssel
A PC, vagyis polikarbonát erős és hőálló anyag, de nyomtatása igényesebb. Magasabb hőmérsékletet, jó tapadást és stabil környezetet igényel. Ha hőterhelésnek kitett alkatrészt készítesz, a PC jó választás lehet, de pontos illesztéshez mindenképp tesztelni kell.
A PP, vagyis polipropilén szintén speciálisabb anyag. Vegyszerálló, rugalmasabb, de nehezebb nyomtatni, és a tapadással, vetemedéssel is több gond lehet.
PC esetén általában 0,40–0,80 mm hézaggal érdemes számolni.
PP esetén gyakran 0,70–1,50 mm hézag is szükséges lehet, főleg nagyobb vagy rugalmasan viselkedő alkatrészeknél.
Ezeket az anyagokat akkor érdemes választani, ha valóban szükség van a tulajdonságaikra. Ha csak egy pontosan illeszkedő prototípus kell, a PLA vagy PETG sokszor egyszerűbb és gyorsabb megoldás.
Karbon- és üvegszálas filamentek – stabilabb, merevebb nyomatok
A karbon- és üvegszálas filamentek sok esetben szebben tartják a méretet, mint az alapanyag önmagában. Például egy PETG-CF vagy PA-CF alkatrész merevebb lehet, kevésbé vetemedhet, és stabilabbnak érződhet.
Ezért funkcionális alkatrészekhez gyakran jó választás lehet, főleg akkor, ha nem rugalmas, hanem merev és formastabil elemre van szükség.
Arra viszont figyelni kell, hogy ezek az anyagok koptatják a fúvókát. Ha gyakran nyomtatsz karbon- vagy üvegszálas filamenttel, érdemes edzett acél vagy más kopásálló fúvókát használni.
Illesztéseknél általában 0,30–0,70 mm közötti hézaggal érdemes indulni, attól függően, hogy PLA-CF, PETG-CF, PA-CF vagy más töltött anyagról van szó.
Milyen szeletelőbeállítások segítenek a pontosabb nyomtatásban?
A jó méretpontosság nem egyetlen beállításon múlik. Inkább több apró dolog együtt adja a jó eredményt.
Flow kalibráció
Ez az egyik legfontosabb beállítás. Ha túl sok anyagot nyomtat a gép, minden kicsit vastagabb lesz. A furatok szűkebbek, a csapok nagyobbak, az illesztések szorosabbak. Ha túl kevés anyag jön ki, a nyomat gyenge és pontatlan lehet.
Ha funkcionális alkatrészt nyomtatsz, érdemes minden új filamentnél ellenőrizni a flow értéket.
Pressure advance vagy K érték
Ez a beállítás főleg a sarkoknál és irányváltásoknál segít. Ha nincs jól beállítva, a sarkok kidudorodhatnak, az élek nem lesznek szépek, és az alkatrész mérete is eltérhet.
Gyorsabb nyomtatóknál különösen sokat számíthat.
Külső fal sebessége
Ha fontos a pontosság, ne a maximális sebesség legyen a cél. Sokszor elég csak a külső falat lassítani. Így a nyomat szebb és pontosabb lesz, miközben a teljes nyomtatási idő nem nő meg drasztikusan.
Elefántláb kompenzáció
Ha az alkatrész alja kiszélesedik, akkor a fedél nem megy rá, a csatlakozó nem ül be, vagy a gyűrű megszorul. Ilyenkor segíthet az elefántláb kompenzáció, az első réteg beállítása, vagy az, ha a modell alsó élére kis letörést tervezel.
Furatok nagyobbra tervezése
FDM nyomtatásnál a furatok gyakran kisebbek lesznek, mint a modellben. Ez teljesen gyakori jelenség. Ha pontos furatra van szükség, érdemes eleve kicsit nagyobbra tervezni, vagy utólag felfúrni.
Csavarhelyeknél ez különösen fontos. Egy M3-as csavarhoz például nem biztos, hogy a pontosan 3 mm-es nyomtatott furat lesz a jó megoldás.
Mikor kell igazán odafigyelni a tűrésre?
Nem minden nyomtatásnál kell tizedmilliméterekkel számolni. Egy figura, váza, dekoráció, egyszerű tartó vagy látványelem esetén általában nem baj, ha a méret kicsit eltér.
Viszont az alábbi esetekben már érdemes komolyan venni:
- Doboz és fedél esetén: ha túl szoros, nem megy rá; ha túl laza, lötyögni fog.
- Pattintós alkatrészeknél: a túl szoros illesztés törést okozhat.
- Csavarhelyeknél: a furat könnyen túl kicsi lehet.
- Tengelyeknél és forgó alkatrészeknél: kis eltérés is szorulást okozhat.
- Több darabból álló modelleknél: a hibák összeadódhatnak.
- Két különböző anyag illesztésénél: az anyagok eltérően zsugorodnak és viselkednek.
Mire figyelj, ha két különböző anyagot akarsz illeszteni?
Két különböző filament illesztése mindig több kérdést vet fel, mint amikor ugyanabból az anyagból készül minden. Nem elég csak azt nézni, hogy a CAD-ben mekkora a hézag. A két anyag viselkedését is figyelembe kell venni.
Melyik anyag merevebb?
Ha például PLA-t illesztesz TPU-hoz, akkor a TPU képes valamennyit alkalmazkodni, összenyomódni vagy ráfeszülni. Ilyenkor kisebb hézag is működhet.
Ha viszont PLA-t PETG-hez, PETG-t ASA-hoz vagy ASA-t PC-hez illesztesz, akkor két merevebb anyagról beszélünk. Ilyenkor több hézag kell, mert egyik sem fog könnyen deformálódni.
Melyik zsugorodik jobban?
A PLA általában mérettartóbb, az ABS, ASA, Nylon, PC és PP jobban zsugorodhat. Ha két eltérő anyagból készülő alkatrésznek kell pontosan találkoznia, akkor könnyen előfordulhat, hogy az egyik darab jó lesz, a másik viszont már nem pontosan akkora, mint tervezted.
Melegben vagy kültéren lesz használva?
Ez nagyon fontos kérdés. Egy alkatrész szobahőmérsékleten még tökéletesen illeszkedhet, de melegben már nem biztos, hogy ugyanúgy viselkedik.
Például egy PLA alkatrész autóban, napon vagy melegebb környezetben deformálódhat. ASA vagy PETG mellé ezért nem mindig jó választás, ha a kész tárgy hőterhelést kap.
Fixen kell tartania, vagy mozognia kell?
Más hézag kell egy egyszer összerakott dobozhoz, és más egy mozgó alkatrészhez. Ha a két elemnek csak össze kell pattannia és ott maradnia, lehet szorosabb az illesztés. Ha viszont rendszeresen mozog, csúszik, forog vagy le-fel kell venni, több helyet kell hagyni.
Ragasztani, csavarozni vagy pattintani fogod?
Az illesztés módja is sokat számít. Ragasztásnál kell hely a ragasztónak. Csavarozásnál a furat mérete és az anyag szilárdsága fontos. Pattintós alkatrésznél az anyag rugalmassága és a fül vastagsága döntő lehet.
Gyakorlati példák
PLA doboz PETG fedéllel
Ez gyakori párosítás. A PLA pontosabb, a PETG kicsit rugalmasabb és tartósabb. Egy kézzel levehető fedélnél érdemes 0,35–0,50 mm hézaggal kezdeni. Ha hosszú oldalon illeszkedik a fedél, inkább a nagyobb érték felé menj.
PETG ház TPU tömítéssel
Itt a TPU előnye, hogy összenyomható. Ha valódi tömítésként működik, akár enyhe ráfeszítés is kellhet. Ilyenkor viszont kötelező a teszt, mert a TPU keménysége, falvastagsága és kitöltése nagyon sokat számít.
ASA kültéri ház PLA belső elemmel
Szobában működhet, kültéren viszont már óvatosan kell kezelni. Az ASA jól bírja a kültéri használatot, a PLA viszont melegben könnyebben lágyulhat. Ha az alkatrész napsütést vagy meleget kap, inkább PETG, ASA vagy más hőállóbb anyag legyen a belső elem is.
Nylon vagy PA-CF alkatrész PETG burkolattal
Ez már inkább műszaki felhasználás. A PA-CF merev és erős lehet, a PETG pedig burkolatként jól használható. Ilyenkor 0,40–0,70 mm hézaggal érdemes indulni, és a Nylon szárítására nagyon figyelni kell.
Mindig érdemes tesztdarabot nyomtatni?
Ha fontos az illeszkedés, akkor igen. Nem kell rögtön az egész modellt kinyomtatni. Sokkal okosabb egy kis részletet, például egy sarokdarabot, egy rövid peremet, egy furat-csap próbadarabot vagy egy kis gyűrűt nyomtatni.
Ezzel rengeteg időt és filamentet lehet spórolni. Ha a tesztdarab túl szoros, lazítasz a méreten. Ha túl laza, csökkented a hézagot. Így a végleges darab már sokkal nagyobb eséllyel lesz jó.
Hasznos tesztek illesztés előtt
- 20 mm-es kalibrációs kocka
- Furatméret teszt
- Csap és furat próbadarab
- Tolerance test többféle hézaggal
- Pattintós próbadarab
- TPU gyűrű vagy tömítés próba
Tervezési tippek, hogy könnyebben illeszkedjenek az alkatrészek
- Ne tervezz teljesen nulla hézaggal. FDM nyomtatásnál két pontosan azonos méretű alkatrész jó eséllyel nem fog összemenni.
- A furatokat tervezd kicsit nagyobbra. Nyomtatás után gyakran kisebbek lesznek.
- Hosszú illesztéseknél hagyj több helyet. Minél hosszabb a felület, annál jobban összeadódhat a méreteltérés.
- Használj letörést vagy lekerekítést. Az éles sarkok könnyebben akadnak.
- Pattintós füleknél ne legyen túl vastag az anyag. A túl merev fül könnyen törhet.
- Rugalmas anyagnál gondolj a deformációra. TPU-nál nem csak a méret, hanem az összenyomhatóság is számít.
- Nyomtass tesztdarabot. Egy 10 perces próba sokórás hibás nyomtatást előzhet meg.
Rövid összefoglaló: melyik anyagnál mekkora hézaggal kezdj?
| Felhasználás | Javasolt anyag | Kiinduló hézag |
|---|---|---|
| Pontos prototípus | PLA | 0,20–0,40 mm |
| Tartósabb doboz, ház, tartó | PETG | 0,30–0,50 mm |
| Kültéri alkatrész | ASA | 0,40–0,70 mm |
| Hőállóbb alkatrész | ABS, ASA, PC | 0,40–0,80 mm |
| Rugalmas betét, védőelem, tömítés | TPU | 0,50–1,20 mm, feladattól függően |
| Kopásálló műszaki alkatrész | Nylon / PA | 0,50–1,00 mm |
| Merev, stabil funkcionális elem | PLA-CF, PETG-CF, PA-CF | 0,30–0,70 mm |
A 3D nyomtatási tűrés nem bonyolult dolog, de fontos megérteni. Nem arról van szó, hogy minden nyomatnak századmilliméterre pontosnak kell lennie. A legtöbb esetben erre nincs is szükség.
Akkor válik igazán fontossá, amikor az alkatrészeknek össze kell illeszkedniük, mozogniuk kell, csavart kell fogadniuk, bepattanniuk kell, vagy két különböző anyag találkozik egymással.
Általánosságban a PLA-val lehet a legkönnyebben pontosan dolgozni. A PETG már több helyet kér. Az ABS és ASA jobban zsugorodik, ezért nagyobb hézagot és stabilabb nyomtatási környezetet igényel. A TPU-nál a rugalmasság miatt teljesen másképp kell gondolkodni. A Nylon, PC és PP pedig erős, hasznos anyagok, de pontos illesztéshez több tesztelést kívánnak.
A legjobb módszer mindig ugyanaz: kalibráld a filamentet, hagyj ésszerű hézagot, és nyomtass egy kis tesztdarabot a végleges modell előtt. Így nem a többórás nyomtatás végén derül ki, hogy a fedél nem megy rá, a csavar nem fér bele, vagy a két anyag egyszerűen túl szorosan illeszkedik.
Ha biztosra akarsz menni, kezdd nagyobb hézaggal, teszteld le, majd finomítsd a méretet. A 3D nyomtatás egyik nagy előnye éppen az, hogy gyorsan lehet próbálni, javítani és újranyomtatni.