Ugyanaz a 15%-os kitöltés két eltérő mintával nem feltétlenül ugyanolyan nyomatot eredményez. Változik az útvonal, a pályák kereszteződése, a terhelésre adott válasz és akár az is, hányszor halad át a fúvóka korábban lerakott anyagon. Ezért az infill pattern nem kizárólag vizuális választás a szeletelő legördülő menüjében.
Mi történik a háttérben?
A Lines vagy Rectilinear jellegű minták viszonylag egyszerű, irányított pályákból épülnek. A Grid bizonyos rétegeken kereszteződéseket hozhat létre, amelyeknél az anyag helyben felhalmozódhat. A Gyroid térben változó, hullámos struktúrát alkot, ezért sok modellben kedvező, viszonylag egyenletes belső támaszt ad. A Cubic és más háromdimenziós minták szintén több irányban kapcsolódnak. A részleteket minden szeletelő másképp valósíthatja meg.
Milyen esetekben és milyen értékekkel érdemes számolni?
Gyors prototípushoz más szempont fontos, mint nyomásra dolgozó dobozhoz vagy hőre érzékeny, nagyméretű modellhez. Azonos százalékon a minták tényleges sűrűsége, útvonalhossza és nyomtatási ideje eltérhet. A tárgy terhelési iránya döntő: a belső rács sem tudja teljesen megszüntetni az FDM nyomat rétegek közötti különbségeit. A falvastagság itt is szerepet játszik.
Milyen tünetek jelzik a rossz beállítást?
Ha a fúvóka a kitöltés felett csattog, figyeld meg, történik-e rendszeres pályakeresztezés vagy kiemelkedés. Egy másik minta csökkentheti az ilyen ütközési helyzeteket, de flow-túladagolás vagy mechanikai hiba is állhat mögötte. Ha a felső héj beszakad, lehet túl nagy a mintacellák közti távolság. Ha a nyomat túl sokáig készül, nem csak a százalék, hanem az útvonal szerkezete is időt vesz el.
Beállítás lépésről lépésre
Válassz két-három releváns mintát azonos kitöltési aránnyal, és nézd meg a szeletelő előnézetében a pályák találkozását, a becsült tömeget és az időt. Nyomtass ugyanabból a modellből összehasonlító darabokat, különösen ha terhelhető alkatrészt készítesz. A „melyik a legerősebb minta” kérdésnek csak a pontosan megnevezett terhelés és mérési módszer mellett van értelme.
Amit könnyű félreérteni
Egyes minták jól működnek ritka kitöltésnél, mások nagyobb sűrűségnél nehézkesek vagy fölöslegesen sok irányváltást okoznak. A nyomtató gyorsulása és az anyag viselkedése tovább árnyalja az eredményt. A legszebb 3D-s struktúra sem pótolja az orientációt, a megfelelő falakat és a jól megválasztott anyagot.
Konkrét helyzet a gyakorlatból
Egy gyors kockában a Grid kitöltés pályái bizonyos helyeken kereszteződhetnek, és a fúvóka hozzáérhet a korábban lerakott vonalhoz. Gyroid mellett más, hullámos útvonalat kapsz, amely másképp osztja el a támaszt. A különbség nem a kijelzőn látható szép mintában merül ki: a fej mozgása és az esetleges anyagtorlódás is változhat.
Gyors ellenőrzőlista a következő nyomtatáshoz
Tartsd állandón a falak számát, az infill százalékát és a rétegmagasságot, amikor két mintát tesztelsz. Nézd meg a nyomtatási időt és az anyagtömeget, de funkcionális darabnál terheld is összehasonlítható módon a próbákat. A legkevesebb gramm nem feltétlenül a legjobb szerkezeti megoldás.
Kapcsolódó cikkek és alapanyagok
Az egyes beállítások egymással is összefüggenek. További részletek: A 3D nyomtatás teljes folyamata, Z-offset: miért fontos az első réteg?, Professional Lab PETG fekete filament.
Mit érdemes megjegyezni?
A mintát ne megszokásból válaszd. Nézd meg, merre futnak a vonalak, hol találkoznak, és milyen feladatot kell ellátniuk a kész alkatrészben.